„Bartholomäus Cassaneus” változatai közötti eltérés

Bartholomäus '''Bartholomäus Cassaneus''' (Issy-l'Eveque, 1480 augusztusa-1542, Aix-en-Provence) híres burgundiai[[burgundia]]i származású [[francia]] [[jogász]], heraldikus.

A neve előfordul Cassaneus Bertalan, Bartolomeus Cassaneus, Bartholomaeus Cassaneus, Barthélemy de Chasseneuz, Barthelemy de Chassenée, Bartholm Chasseneux, Chassanæus, Chassanaeus, Hassanaus, en: Bartholomew Cassaneus vagy Chassaneus alakban is.

Anyja révén autuni származású volt. Tanulmányait Dôle és Poitiers egyetemein kezdte, majd [[1497]]-től a torinoi[[torinó]]i és [[1499]]-től a paviai[[pávia]]i egyetemen jogot tanult, ahol [[1502]]. februárjában doktori címet szerzett [[közjog]]ból és [[kánonjog]]ból. Milánóban[[Milánó]]ban [[Robert de Pardines]] jogászkapitány asszesszora lett. Az [[1506]]-os milánói pestisjárvány[[pestis]]járvány miatt februárban visszatért Autunba, ahol két fivére, a Szt. Lázár egyház [[kanonok]]ainak ösztönzésére feleségül vette a Vitteaux-i származású [[Catherine Languet]]-t, akitől öt gyermeke származott. Burgundiai pályáját [[Guy Moreau]] királyi ügyvédnél kezdte. 1531. május 17-én Párizsban parlamenti tanácsos, majd a provencei ([[Aix-en-Provence]]) parlament első elnöke. Részt vett a [[valdensek]] üldözésében és [[1533]]-ban együttműködött a hírhedt [[inkvizíció|inkvizítorral]], [[Jean de RomavalRoma]]val. Elnöksége alatt az Aix-i parlament súlytotta herézis miatt első ízben kollektív halálbüntetéssel[[halálbüntetés]]sel egy [[falu]], [[Arrêt de Mérindol]] teljes lakosságát. Cassaneus ezt megelőzően közzétett egy értekezést a rovarok elítéléséről és megbüntetéséről a termés elpusztítása miatt, mely beleilleszkedik a középkori[[középkor]]i hasonló témájú, ma már paradoxnak tűnő művek sorába.

''Catalogus de gloriae mundi'' (1529) című művére [[Bartolo de Sassoferrato]] volt nagy hatással. A címertanal az első rész 38. értekezése foglalkozik száz pontban. Ebben kísérletet tett a francia és a német [[címerelmélet]]i irányzat egyesítésére, mely ezen címertani terület addigi legátfogóbb munkája volt. Megkísérelte a nehézkes német és a világos és pontosan meghatározott francia [[nevezéktan]] egyesítését is, mely [[Clément Prinsault]] óta máig ugyanazon az alapon áll. A heroldhivatal megszűnése miatt hanyatló német [[címerleírás]] számára is rendkívül hasznos munka volt. Németországban[[Németország]]ban rendkívüli módon elterjedt. Kétszáz év alatt majdnem húsz kiadást ért meg, ebből csak Frankfurtban négy jelent meg. Művét [[Ortelius]] (1527-1598) térképe<ref>''De Gloria Mundi'' Bk.12: Ort34.8, 36.20.[http://www.orteliusmaps.com/ort_background.html]</ref> is idézte.

[[heraldika]], *[[címerkép]],
*[[axiomatikus heraldika]]