„Marosillye” változatai közötti eltérés

 

== Látnivalók ==

* Az előbbi udvarán található a várkastély megmaradt épületrésze, az ún. ''Veres-bástya.'' Késő [[reneszánsz]] stílusjegyei alapján valószínű, hogy az [[1574]] és [[1582]] közti bővítéskor épült és a vár palotaszárnyát képezhette. Eredetileg valószínűleg párkányzat díszítette a mai tető helyett. [[1748]] előtt udvarházzá alakították át. [[2003]]-ban a [[ferences rend]] vásárolta meg és újította föl. A szájhagyomány ezt tartja [[Bethlen Gábor]] szülőhelyének. Falán az emléktáblát [[1900]]-ban a [[nagyenyed]]i diákok állították.

* A római katolikus templomot először [[1412]]-ben említették. A [[16. század]]tól a reformátusoké volt. [[1749]]-ben két [[Ferences rend|ferences]] szerzetes vezette katolikus [[székelyek]] foglalták vissza.<ref>Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: Együttélés a felekezetek és etnikumok között a 17–18. századi Hunyad–Zarándi Református Egyházmegyében. In Kupa László szerk.: ''Vallás és etnikum Közép-Európában.'' Pécs, 2008, 64.</ref> A déli oldalon a falba kívülről egy [[latin nyelv]]ű, [[1581]]-es kőlapot építettek. A középkor végéről való a [[sekrestye]]ajtó és a sekrestye keleti ablakának [[Gótika|későgótikus]] kőkeretei.<ref>Istvánfi Gyula – Veöres András: ''Erdélyi római katolikus templomok.'' Bp., 2002, [212]</ref>