„Marianum (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: névadatok
3. sor:
 
==Története==
Az intézet 1910-19111910–1911-ben épült [[Hübner Jenő]] tervei alapján. A világháború előtti korszakban az egyik legmodernebb erdélyi iskolaépület volt (Kolozsvár első vasbeton épülete), tornateremmel, fürdővel, internátussal. Az épület felszentelését 1911. december 10-én [[Majláth Gusztáv Károly|Majláth Gusztáv]] püspök végezte. Az intézet igazgatója a mindenkori kolozsvári belvárosi plébános volt, legelőször [[Hirschler József]] kanonok (1874–1936). Az iskolába egész Erdélyből jöttek növendékek, nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül. 1914-ben elkezdték egy bentlakás felépítését, amelyet 1916-ban szenteltek fel, a Marianum mögött pedig 1924-ben egy házat építettek tanári és papi lakások számára.
 
Az épületben az idők folyamán négyféle tagozat működött: polgári leányiskola, elemi leányiskola, női felsőkereskedelmi iskola, leánygimnázium. 1911-1918 között egyéves női kereskedelmi szaktanfolyamot, illetve háztartási iskolát is tartottak. Az alagsorban működött a ''Providentia'' nyomda.
9. sor:
Az épület egyik szárnyát az 1944. június 2-ai légitámadás során találat érte. 1948-ban az egyházi iskolák államosításakor a Marianum mint intézet megszűnt, az épületet a Bolyai egyetem kapta meg, amely a humán tanszékeket telepítette ide. 1950 nyarán a földtan tanszék egyesült a földrajzzal és szintén a Marianum épületébe költöztek.
 
1911 és 1948 között {{formatnum:26701}} tanuló végzett itt, köztük 4404 bentlakó. Az intézet kiadványai: ''Értesítő'' (1911-381911–38), ''Évkönyv'' (1942-431942–43), ''[[Erdélyi Magyar Lányok]]'' ifjúsági folyóirat (1924-19311924–1931)
 
A Marianumbeli növendékek ünnepi egyenruhája a következőkből állt: hosszúujjú fehér blúz, sötétkék matrózgallér, kézelő három sor fehér zsinórral, sötétkék rakott szoknya, fekete flór harisnya és fekete cipő. Az iskolában az ékszerek viselését nem engedték meg.