„Arányi Lajos György” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: Kiegészítettem azzal, hogy pesti gimnáziumi tanulmányait a piaristáknál folytatta. |
|||
5. sor:
==Élete==
[[Fájl:Komárom170.JPG|bélyegkép|250px|Arányi Lajos 2008-ban felavatott emléktáblája a komáromi Klapka-téren]]
Apja megtelepedett szászok Meisch-féle nemzetségéből származott. Arányit hároméves korában Strobly Márton vagyonos nagybátyja fogadta örökbe, aki nagy gondot fordított nevelésére: 14 éves koráig a [[latin]], [[német nyelv|német]], [[francia nyelv|francia]] s [[olasz nyelv]]ben, a rajz-, szinészet- és szépirásban oktatta. Gimnáziumi tanulmányait [[Buda|Budán]] és [[Pest]]en a piaristáknál folytatta, itt egyszersmind a bölcseletet és jogot is végezte, [[angol nyelv|angol]] s [[görög nyelv|görög]] nyelvtani, természetrajzi s kórbonctani előadásokat is hallgattott; festészetre Richter tanította. [[1831]]-ben Pesten a [[kolera]]járvány alatt otthon tartózkodott jogászként, és nagy bátorságot tanúsított a kolerások ápolásában, ezért édesanyja rávette, hogy a jogi pályát az orvosival cserélje föl.
Az iskolai szünetben gyalog bejárta Magyarországot és a birodalom összes tartományát, néprajzi s nyelvészeti ismereteit öregbítette és megismerkedett a népies gyógymódokkal és helyi betegségekkel is, erről tanúskodik száz ívnél hosszabb útleírása, melyet saját rajzaival látott el. A szigorlatok letétele után azonnal tanársegéd lett [[Bene Ferenc (orvos, 1775)|Bene Ferenc]] mellett. Két évig dolgozott itt, ezután [[Padova|Padovába]], majd innen fél év múlva [[Bécs]]be ment híres tanárok előadásait hallgatni. Bécsben négy és fél évet töltött, főleg kórbonctant, törvényszéki orvostant és életmentést tanult. [[1844]]-ben Pesten a kórbonctan rendkívüli tanára lett, [[április 11.|április 11-én]] tartotta székfoglaló beszédét. [[1847]]-ben Bécsbe küldték, hogy ott 3 hónap alatt az akkor híressé vált uroszkópiát (vizeletvitsgálatot) maegtanulja.
| |||