[[2015]], az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban járunk. PetraAndriska végignéztenem nézte végig a filmet. A [[kommunizmus|kommunista]] rendszerhez vakon hű Gerd Wiesler [[Stasi]]-ügynököt saját kérésére megbízzák azzal, hogy kémkedjen Georg Dreymann színházi író után, akit nyugati elhajlással gyanúsítanak. A százados hamar rájön, hogy valójában Bruno Hempf kulturális miniszter, a [[Német Szocialista Egységpárt|Párt]] Központi Bizottságának tagja utasítására figyeltetik Dreymannt és élettársát is. A miniszter ugyanis vonzódik Dreymann barátnőjéhez, az ünnepelt színésznő Christa-Marie-hez és hatalmával visszaélve kényszeríti a nőt egy viszony kialakításra is: ha Dreymannt letartóztatják, nem állhat az útjába. Dreymann a rendszer támogatója, bár nem ért egyet a disszidensek és másként gondolkodók kezelésével. Mikor Georg rendező barátja, Albert Jerska öngyilkosságot követ el, Dreymann egy veszélyes és komplikált szervezői folyamat eredményeként névtelen cikket közöl az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban a keletnémet öngyilkosságok gyakoriságáról. Wiesler a megfigyelés közben ráébred saját élete kisszerűségére, egyre közelebb kerül az íróhoz és barátnőjéhez, és hazudni kezd jelentéseiben, hogy Dreymannt védje. Amikor Christa-Marie-t letartóztatják gyógyszer[[függőség]]e miatt, a színészi karrierjének megóvása érdekében elárulja Dreymannt, ám Wiesler eltávolítja a bizonyítékot a lakásból. Christa-Marie kirohan a lakásból, az utcán egy érkező teherautó elgázolja. Emiatt az egész megfigyelési művelet értelmét veszti, Wiesler főnöke, Anton Grubitz leállítja. Wiesler karrierjének is befellegzett: az „M” részlegre száműzik, ahol leveleket kell gőzzel felnyitnia. A film végén, a [[Németország újraegyesítése|német újraegyesítés]] után Dreymann rájön az igazságra a [[Stasi]]-archívumokban kutatva, és következő könyvét a szórólap-terjesztőként élő „HGW XX/7”-nek (Wiesler fedőneve) ajánlja.
