„Áramlástan” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás: kontinuum-ra
a (hivatkozás: kontinuum-ra)
[[Kép:Airplane vortex.jpg|thumb|balra|200px|Egy felszálló [[repülőgép]] által gerjesztett ''[[Turbulencia]]'' a környezeti levegőben.<ref>NASA kísérleti munka a Wallops szigeti Langley Kutatóközponton (Langley Research Center)[[1990]] Commons kép [[angol nyelv|angol]] leírással</ref>]]
Az '''áramlástan''', ([[angol nyelv|angolul]] ''Fluid mechanics'', [[francia nyelv|franciául]] ''mécanique des fluides'', [[német nyelv|németül]] ''Strömungslehre'', ''Strömungsmechanik'' vagy ''Fluidmechanik'', magyarul más néven ’’Folyadékok mechanikája’’) a [[fizika]] tudománynak a [[mechanika]] tudományágán belül annak egyik fontos és kiterjedt tanulmányi területe. Olyan anyagoknak mozgásbeli, vagyis kinetikus viselkedésével foglalkozik, amelyek a folyadékokhoz hasonlóan felveszik a környezeti edény alakját; tehát a halmazállapotnak egy alosztályát alkotják, amelyet „önthető anyagoknak” is neveznek Ezek tagjai: folyadékok mellett gázok és plazmák. Az áramlástan a kondenzált anyagok fizikáján ([[[[kontinuum|kontinuumfizika]]]]) belül a folyékony, vagy önthető anyagok, [[Közeg|közegek]] mozgásával, áramlásával foglalkozik.
 
A tudományág fontos vizsgálati kérdéseit természettudományos és műszaki szempontból is tanulmányozza. Ezek közé tartozik a környezetben a gázok és a folyadékok áramlása, az áramlás kölcsönhatása a környezet tárgyaival, akadályokkal. A természeti áramlások leírásának alkalmazása a [[meteorológia]], az orvostudomány, a biológia, a hidrológia területére esik. A műszaki alkalmazások a [[közlekedés]]ben (főleg a repülésben és a hajózásban), az energetikában (erőművek áramlási alrendszereiben), a közlekedési- és vízépítésben (hidak, csatornák, alagutak stb. tervezésében), a környezetvédelemben, számos ipari rendszer tervezésében ([[vegyipar]], épületgépészet, gyártó anyagtechnológiák) a legismertebbek.
1 266

szerkesztés