„Cillei Anna lengyel királyné” változatai közötti eltérés

[[I. Vilmos cillei gróf|Cillei Vilmos]] birodalmi gróf<ref>[[1372]]-től a ma [[Szlovénia|Szlovéniához]] tartozó [[Celje]] (Cilli) grófja a [[Német-római Birodalom]] részét képző [[Stájerország|Stájer Hercegségen]] belül.</ref> és [[Piast Anna cillei grófné|Piast Anna]] lengyel királyi hercegnő lánya. Anyja, aki III. Kázmér [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] 4. házasságából származott,<ref>A pápa nem ismerte el III. Kázmér válását második feleségétől, a gyermektelen Hesseni Adelhaid királynétól, aki túlélte a királyt, így az utána következő házasságai törvénytelennek számítottak az egyház szemében, mint ahogy a belőle születendő gyermekek is, de később [[V. Orbán pápa]] apjuk halála előtt egy évvel, [[1369]]-ben törvényesítette a gyermekeket, így Anna anyját is.</ref> [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] első unokatestvére volt. [[1380]]-ban a magyar uralkodó hozta tető alá az első házasságát a cillei gróffal. Anna királyné anyai ágon [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király anyjának, [[Pomerániai Erzsébet német-római császárné|Pomerániai Erzsébet]] [[Német császárnék és királynék listája|német-római császárnénak]] volt az első unokatestvére, aki [[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmérnak]] az első házasságából származó lányától származott. Cillei Anna az apja révén [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] másodfokú unokatestvére volt.

 

 

Cillei Anna királyné [[1412]]. márciusában elkísérte férjét Magyarországra a [[lubló]]i békekötésre, ahol rendezték a két ország kapcsolatát a [[grünwaldi csata]] után [[1412]]. [[március 15.|március 15-én]], és ahol a lengyel királyné az unokatestvérével, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbálával]] is találkozott. A húsvétra azonban Anna királyné már hazautazott, férje viszont Zsigmond és Borbála társaságában töltötte az ünnepeket.<ref>Lásd Szilágyi (1895).</ref>