„Európai árfolyam-mechanizmus” változatai közötti eltérés

Az ERM–2-ből az [[eurózóna|eurózónába]] való átlépésnek nem csak árfolyamfeltételei vannak. Ezeket az [[államháztartási hiány]]ra, az [[infláció]]ra, a hosszú távú [[állampapír]]kamatokra és az [[államadósság]]nak a [[bruttó hazai termék|GDP]]-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket a [[konvergencia-kritériumok (Európai Unió)|maastrichti kritériumok]] foglalják össze. Magyarország volt az egyetlen az új EU-tagországok közül, amely éveken keresztül a belépés egyetlen kritériumát sem teljesítette.<ref>[http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=96634 Kinek lesz legközelebb eurója? – a szlovákok után a lengyelek jöhetnek.]</ref> Magyarország várhatóan [[2009]]-ben teljesíteni fogja a fogyasztói árindexre ([[infláció]]ra) vonatkozó, valamint a GDP-arányos államháztartási hiányra (3 %) vonatkozó kritériumokat, s ettől függően akár már az év végén megkezdődhetnek ERM-csatlakozási tárgyalásai.<ref>[http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249473 Veres: jövőre megkezdődhetnek az ERM–2-es csatlakozási tárgyalások]</ref>

 

Elméletben az ERM–2-n belül minden deviza a megállapított központi árfolyamhoz képest lefelé és felfelé is 16 %-ot ingadozhat. Valójában a [[balti országok]] fizetőeszközei a központi árfolyamhoz rögzítettek, a [[dán korona]] pedig alig mozog a sávközéphez képest. (Általában kevesebb, mint 1 százalékot.) Kivétel a [[szlovák korona]], amelyet széles sávban hagynak ingadozni.