„Kurszki mágneses anomália” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Stomm |
|||
16. sor:
Száz év elteltével 1874-ben a [[Kazáni egyetem]] docense, I. N. Szmirnov újra felfedezte a jelenséget Oroszország európai területének geomágneses felmérése közben. Szmirnov feltételezte, hogy a jelenséget jelentős mennyiségű vastartalmú kőzet okozhatja.
Ezt a feltételezést 1898-ban a Párizsi Geomágneses Laboratórium munkatársai, Mouro és E. J. Leiszt igazolták. Ezt követően Leiszt egészen 1918-ban bekövetkezett haláláig folyamatosan a Mágneses Anomália felmérésén dolgozott, a felmérés anyaga Leiszt halálát követően a [[
A Kurszki mágneses anomália [[műhold]]as vizsgálata 1987-ben a [[Magsat]] és 1999-ben az [[Oersted]] műholdak segítségével történt. 1987-ben a Magsat kiugróan magas, 37 [[tesla|nT]] nagyságú pozitív mágnesestér-eltérést mért.<ref>[http://denali.gsfc.nasa.gov/terr_mag/kursk.PDF Taylor et al.]</ref>
==Gazdasági jelentőség==
Az [[
1935-ben indult meg a vasérc kitermelése és feldolgozása a Lipecki Vaskombinátban.
28. sor:
==Érdekesség==
A Kurszki mágneses anomáliának döntő szerepe volt abban, hogy [[Stomm
{{Idézet 2|Az ivanovkai szélmalomtól kezdve nyugat-délnyugati irányunk nem látszott betartottnak. Két vezetőnket - [[Sárkány Jenő|Sárkány]] vezérkari ezredest és Dárdai vezérkari őrnagyot - erre figyelmeztettem, ők azonban az irányt delejtű szerint helyesnek tartották. [[Csató Ernő|Csató]] vezérkari őrnagy, ki mellettem ült a szánon, az irányt ugyancsak helytelennek vélte. Utólag kiderült, delejtűnk a kurszki mágneses elhajlás miatt nem mutatott jól. De erről akkor nem tudtunk. Így nyugat-délnyugat helyett majdnem nyugat-északnyugatnak mentünk.}}
==Külső hivatkozások==
|