„Műszeripari Kutató Intézet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Budapest XII. kerülete kategória hozzáadva (a HotCattel) |
bővítés |
||
1. sor:
A '''Műszeripari Kutató Intézet'''et ''(MIKI)'' [[1950]]. [[július 1.]] alapították a hazai műszerfejlesztés és méréstechnikai kutatás elindítására. Elődje a ''Villamos Műszertechnikai Kutatási Bizottság'' volt. Az induló létszáma mintegy {{szám|50}} fő. Első vezetője a [[lengyel]] hadseregből [[Magyarország]]ra menekült híradós tiszt, az Orion mérnöke, Tyczynszki Zsigmond volt. 1951-ben az igazgatója [[Ács Ernő]]<ref>[http://www.kfki.hu/physics/historia/localhost/egyen.php?namenev=acs Tudósnaptár]</ref>
==Az Intézet feladata==
Kezdetben az intézet fő feladata az akkor még gyenge fejlesztési osztályokkal rendelkező műszeripari vállalatok részére új gyártmányok kifejlesztése volt. Így a tudományos kutatásokra ekkor még nem volt lehetőség.
7. sor:
A hazai műszergyárak fokozatosan növelték saját gyártmányfejlesztésüket, így az Intézet egyre inkább a hosszú távú fejlesztési feladatokkal foglalkozhatott. A műszergyártás hagyományos területét képviselő elektromechanikus műszerek fejlesztésében végzett kiemelkedő tevékenységet. Az első ilyen sikeres termék az EKM részére kifejlesztett M-26 típusú feszítettszálas fénymutatós [[galvanométer]].
==
Az intézet alapítása után az EIC [[Újpest (kerület)|Újpest]] Erzsébet u. 2. sz. alatti telephelyén, az [[Orion (magyar vállalat)|Orion Rádiógyár Műszer osztályán]] a Váci u 99-ben nyert elhelyezést. A tudományos, gazdasági és adminisztratív irányítás külön elhelyezett központban történt.
1955-ben új épületet kapott az Intézet, a XIII. kerület Véső u. 3. szám alatt, mely alkalmas volt mindhárom részleg befogadására. Az összeköltözés lehetővé tette a munkák jobb megszervezését. Az Intézet létrehozta mintagyártást végző központi műhelyét, az aélkatrészek- és készülékek klíma vizsgálatát végző osztályait. 1962-től ezen osztályok egy műszaki főosztályban kerültek összevonásra, mely mellett megszervezték az elektronika- és automatika főosztályokat. Az Intézet létszáma 25 év alatt kereken {{szám|700}} főre növekedett. Az Intézet megkezdte új központi létesítményének megépítését a Budapest, XII. kerület Pethényi út 5-7 szám alatt.
==Nemzetközi együttműködése==
Az Intézet megjelent a belföldi, a külföldi tudományos- és kereskedelmi rendezvényeken. A nemzetközi együttműködés keretében a [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST]] egy-egy szakterületének fő szervezeteként szerepelt. Szoros együttműködést alakítottak ki a [[szovjet]], [[NDK]], [[lengyel]] kutatóintézetekkel és vállalatokkal. Tevékeny szerepet vállaltak több nemzetközi fórum munkájában is. Így a ''Nemzetközi Automatika Szövetségben'' (IFAC), a ''Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság''ban (IEC), a ''Nemzetközi Mérés- és Műszertechnikai Konferencia Szervezet''ében (IMEKO) is.
==Fő kutatás-fejlesztési irányok==
Az intézet neve később ''MIKI Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatra'' változott, bevételei jelentős része a [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST]] piacról származott. A 80-as években az intézet központja az [[Budapest]], XII. kerület Pethényi köz 10. címen volt. Az épületben jelenleg a [[Takarékbank]] központja található.▼
*Kis és nagyfrekvenciás mérőberendezések [[analóg]] és [[digitális]] technikával
*Mérésadatgyűjtő rendszerek
*Gáz és tűzveszély jelző berendezések
*Technológiai készülékek és ellenőrző műszerek
*Célműszerek, különleges mérőberendezések
*Számítógép-program fejlesztési (software) munkák
*Telemechanikai rendszerek
==Utóélete==
{{csonk-szakasz}}
▲Az intézet neve később ''MIKI Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatra'' változott
==
{{források}}
*Bőhm István: A magyar műszeripar 25 évéből. (Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület 1975)
[[Kategória:Magyarország tudományos élete]]
| |||