„Várnai Zseni” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
 
==Életpályája==
[[1908]]-ban végzett az [[Országos Színészegyesület]] Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását [[tisztviselő]]ként kezdte, férje révén [[1909]]-ben kapcsolatba került a [[munkásmozgalom]]mal. Első és legismertebb, ''Katonafiamnak'' c. propagandaverse<ref>Döbrentei Kornél "Nyílt levél Szent István királyhoz" c. írásában (2004. augusztus 15., Nagyboldogasszony napja) a következőket jegyzi meg: "Szegény Várnai Zseni költőnő, nemzetközi propaganda édesanyánk írta, mégha hamis akkusztikával is: Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek." Döbrentei talán arra is akart célozni, hogy a "lőni" ige felszólító módja egyes szám második személyben "lőj", bár én nem vagyok abban biztos, hogy ez a mai helyesírási szabály 1912-ben is így volt-e. A vers itt olvasható: [http://magunk.hu/index.php?option=com_ccboard&view=postlist&forum=6&topic=1775&Itemid=180].</ref> 2010. jan. 19.--> [[1911]]-ben jelent meg a [[Népszava|Népszavában]], amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték. Költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése.
[[Fájl:Várnai Zseni sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Várnai Zseni, [[Peterdi Andor]] és [[Peterdi Mária]] sírja [[Budapest]]en. [[Kerepesi temető]]: 34/2-1-8.]]
[[1943]]–[[1944]]-ben egy antifasiszta csoport vezetője volt. A [[második világháború]] után rövid ideig a [[Kossuth Népe]] és az [[Új Idők]] szerkesztőségében dolgozott.