„Vilhelm Bjerknes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Meteorológia kategória eltávolítva; Meteorológusok kategória hozzáadva (a HotCattel)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[File:Bjerknes,Vilhelm 1934 London.jpg|thumb|Vilhelm Bjerknes, London 1934]]
'''Vilhelm Friman Koren Bjerknes''' (született[[Kristiania|Christiania]], 1862. március 14,. – [[Kristiania|ChristianiaOslo]], elhunyt 1951. április 9, [[Oslo]].) norvég fizikus, matematikus, a bergeni iskola és a [[numerikus időjárás-előrejelzés|numerikus meteorológia]] megalapítója. A norvég [[Carl Bjerknes]] fia, elsőként dolgozta ki a [[hidrodinamika|hidrodinamikának]] és [[termodinamika|termodinamikának]] egy olyan szintézisét, amely jól alkalmazhatónak bizonyult a nagy skálájú légköri és óceáni cirkuláció leírására. 1904-ben a ''Meteorologische Zeitschrift'' folyóiratban publikált írásában felvázolja a [[numerikus időjárás-előrejelzés]] alapjait.
 
==''' Pályafutás''' ==
'''1893'''-ban matematika tanárkánt érkezett a [[Stockholms universitet|Stockholmi Műszaki Egyetemre]], két évvel később az alkalmazott mechanika és matematikai fizika professzorává avatták. Itt mutatta be alapvető az összefüggéseket a ''folyadék dinamika'' és a ''termodinamika között''. Cirkulációs tételében általánosította [[Helmholtz]] (1858) és [[Kelvin]] (1867) által előterjesztett elméleteket. Ennek segítségével Bjerknes rájött hogyan lehet hidrodinamikai és termodinamika egyenletekkel kiszámítani az inhomogén folyadékokban lejátszódó mozgásokat. Svéd kémikus kollégái [[Svante Arhenius]] és az óceanográfus [[Otto Peterson]] bátorítására légköri és óceáni mozgások elméletein kezdett dolgozni.
 
20. sor:
'''1907'''-ben Bjerknes visszatért [[Norvégia|Norvégiába]]. Még 1912 előtt a Christianiai Egyetem professzorává avatták, majd az újonnan alakult Lipcsei Geofizikai Intézet vezetőjévé.
 
==''' Bergeni Geofizikai Intézet''' ==
 
Vilhelm Bjerknes 55 évesen 1917-nen megalapította a Bergeni [[http://www.uib.no/gfi/en Geofizikai Intézetet]], melyet a szakirodalom a híres „Bergei iskola”-ként tart számon. E műhely munkájába olyan neves tudósok kapcsolódtak be, mint [[T. Bergeron]], [[H. Solberg]] vagy [[C. G. Rossby]], a [[Rossby hullámok]] névadója. Néhány év alatt kiemelkedő jelentőségű tudományos munkák születtek. Itt készültek az ''időjárási frontoknak'', mint ''hideg'' és ''meleg légtömegek határterületeinek'' első igényesebb elemzése. Kidolgozták a mérsékeltövi ciklonok keletkezésének modelljét és [[polár front-elmélet|polár front-elméletet]]. Elméleti megfontolásokkal és mérési eredményekkel alátámasztva feltérképezték a ''mérsékeltövi ciklonok szerkezetét'', ''felhő- és csapadékrendszerét'', útvonalát, élettartamát. Itt készültek az első, az időjárás-előrejelzésére szolgáló ''analizált térképek'', a ''szinoptikus térképek''. A két világháború között ennek az intézetnek nagy teorikusai emelték a meteorológiát önálló elméleti tudománnyá a fizikai hidrodinamika terén kifejtett munkásságukkal.
 
'''Szinoptikus térkép''' az ábra egy talajszinti térképet mutat, melyen jól látszanak az alacsony és magas nyomású centrumok, s az őket elválasztó hidegfront szakaszok, (a front vonalán háromszögekkel), illetve a meleg frontok (a front vonalán félkörökkel).
 
==''' Jacob Bjerknes''' ==
 
Vilhelm Bjerknes fia [[Jacob Bjerknes]] (1897-1975) is itt dolgozott, immár a család harmadik generációja képviseletében, egész életében a nagytérségű légkör-óceán kölcsönhatásokkal, a légköri oscillációs folyamatokkal és az éghajlatváltozással foglalkozott.
 
==''' Források''' ==
# A meteorológia alapjai, p.:8-17 Dr. Bartholy Judit 2009
# Meteorologische Zeitschrift nr. 21, p.:1-7: "Das Problem der Wettervorhersage, betrachtet vom Standpunkte der Mechanik und der Physik". 1904.