„Camp (stílus)” változatai közötti eltérés

==Fogalmi megközelítések==
A camp szó – giccses, felszínes, talmi értelmében – a 20. század elején keletkezett, alapja egy francia zsargonszó: „se camper”, azaz ágálni, pöffeszkedni, magát túladagolni, megjátszani.<ref>{{Cite web| last = Szőcs István| title = Ciki, camp - giccs?| work = Helikon Irodalmi Folyóirat| accessdate = 2011-03-06| date = 2008-03-25| url = http://helikon.ro/index.php?m_r=1112}}</ref> Amikor a kifejezés megjelent, akkor a jelentése még csak hivalkodó, eltúlzott, affektáló, teátrális volt és a nőies viselkedésre utalt. Az 1970-es évek közepén a definíció módosult mint közhely, mesterséges, középszerű, hivalkodó, szélsőséges természetű. [[Susan Sontag]] esszéje ''Note on "Camp"'' (1964) (Megjegyzések a "Camp"hez) kihangsúlyozza a stílus kulcsfontosságú elemeit: ravaszság, könnyelműség, naiv hatásvadászat és a felesleges "sokkoló" elemek. Sontag szerint a "Camp életérzés kikapcsol, depolitizál – vagy legalábbis apolitikussá tesz". A camp esetében színlelés, a modor és az ízlés felértékelése mesterséges, vulgáris, banális.<ref name="SS"/>
 
A camp szorosan kötődik a [[giccs]]hez, és a hozzá tartozó fogalmi rendszert gyakran a "vacak" jelzővel illetik. Susan Sontag szerint a camp öntudatos, magát felvállaló giccs. A camp tudja magáról hogy camp, a giccset "fogyasztó" közönség nem tudja, vagy nem ismeri el, hogy ami tetszik neki, az giccs.<ref name="SS">{{Cite web| last = Susan Sontag| title = Notes On "Camp"| work = Interglacial| accessdate = 2011-03-06| date = 1964| url =http://interglacial.com/~sburke/pub/prose/Susan_Sontag_-_Notes_on_Camp.html}}</ref>
 
A camp kötődik a posztmodernhez is. Sontag úgy véli, hogy "...a camp mindent idézőjelben lát. Ez nem egy lámpa, hanem egy „lámpa”, nem nő, hanem "nő" Linda Hutcheon a fogalmat a paródiával hozza összefüggésbe mint az egyik fő jellemzőjét a posztmodern művészeteknek. <ref>{{Cite web| last = Felluga, Dino
| title = Introduction to Linda Hutcheon, Module on Parody| accessdate = 2011-03-07|url=http://www.cla.purdue.edu/academic/engl/theory/postmodernism/modules/hutcheonparody.html}}</ref> "A kétneműség, a hermafroditizmus vagy annak megjátszása ([[David Bowie]]) tuti, hogy camp. Ami ciki, ott minden mást jelent, mint ami"<ref>{{Cite web| last = Temesi Ferenc| title = Magyar camp: a ciki| work = MN Magyar Nemzet| accessdate = 2011-03-06| date = 2008-02-16| url=http://www.mno.hu/portal/543149}}</ref>
 
A camp mint fogalom az 1960-as évektől esztétikai vizsgálódások tárgya, ebből a szempontból is különbözik a giccstől, amely nem a rossz művészettel azonos, hanem egy, a művészeteken kívül értelmezett kereskedelmi célú termék. Sontag szerint a camp egyfajta esztéticizmus. „Annak a módja, hogy a világot esztétikai jelenségként értékeljük. Mégpedig ily módon camp módon nem szépsége, hanem csináltságának, stilizáltságának foka szerint” <ref name="SS"/>
 
Samuel R. Delany szerint a camp eredetileg a nőimitátorok és prostituáltak egyfajta kifejezési formájaként jött létre, a férfiak által hordott női ruhákat nevezték így, de „köcsögöt” is jelentett. <ref>{{Cite book
| publisher = NYU Press
| isbn = 978-0814719206
| last = Samuel R. Delany
| title = Times Square Red, Times Square Blue
| location = New York
| date = 1999
|url=http://books.google.hu/books?id=B2Qmt_ocwywC&pg=PA118&lpg=PA118&dq=Samuel+R.+Delany+camp&source=bl&ots=GyMj67qoiX&sig=wEmOhDRYGLvDc1YFI9xhMEPuhxg&hl=hu&ei=t1t1TeCYBcrIgQeblpnQBQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&sqi=2&ved=0CCoQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false
}}</ref> A természetellenes esztétizálásra való törekvés elsősorban a színpadiasságban jelentkezik, és ennek fontos eleme a nemekkel folytatott játék. A hatvanas években a [[concept art]] részeként jelentkezett.<ref>{{Cite web| last = Benkő Krisztián| title = A campről| work = Prae.hu| accessdate = 2011-03-07| url = http://prae.hu/prae/articles.php?aid=3048}}</ref>
 
Leginkább a [[popkultúra|popkultúrában]], a [[pop-art]]ban gyakori, de a futószalagokon gyártott tömegárura is jellemző. Sontag szerint a camp az esztétikum fogalomkörébe tartozó valami: "A camp színtiszta esztétikum", de egyben ravasz stilizáció, egyúttal a középosztály átverése. A camp egyfajta életérzés, látásmód. <ref name="SS"/>
 
A posztmodernizmus megjelenése az 1980-as években már elmosta a határokat a giccs és a "magas" művészet között. Ennek egyik megnyilvánulása az úgynevezett "camp érzés", amely a "nőies érzékenységgel" hozható összefüggésbe, bár ez nem ugyanaz, mint maga a camp. Egy hipotetikus példa a festmények világából: egy tó partján álló bőgő szarvast bizonyára giccsesnek neveznénk, ám a camp ennél többet tesz, annak érdekében, hogy ne keverjük a giccsel, a camp egy feliratot rak a képre: "úszni tilos!". Az eredeti, szentimentális motívumot ez a felirat semlegesíti, és így lesz a képből camp. A camp keményvonalas támogatói ragaszkodtak ahhoz, hogy a "camp egy olyan hazugság amely meg meri mondani az igazságot." <ref>{{Cite web
| last = Pam Kueber
| title = On “kitsch”, “camp” and Susan Sontag
| work = Retro Renovation
| accessdate = 2011-03-06
| url = http://retrorenovation.com/2009/11/08/on-kitsch-camp-susan-sontag-and-retro-renovation/
}}</ref>
 
==Jegyzetek==
<references/>
Névtelen felhasználó