„A szem idegpályái” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A látóideg [[agyidegek|Nervus opticus]] [I.] érzékszervi agyideg.
Rostjai a recehártya ''(stratum ganglionare)'' rétegében található nagy idegsejtek axonjai. A rostok a recehártyában ''(retina)'' a látóidegfőhöz ''(papilla nervi optici)'' futnak össze, és a szemet annak hátsó pólusától 3-4 milliméterre nasalis ''(medialis)'' irányban hagyják el, mint látóideg ''(nervus opticus)''.
A rostjai velőhüvelyesek ''(myelinhüvelyesek)'', de a velőhüvelyeket [[idegsejt|oligodendrocyták]] alkotják, mivel a látóideg inkább a központi idegrendszer pályájáihoz hasonlít. A szemüreget ''[[arckoponya|(orbita)]]'' saját csontos csatornáján ''[[orbita|(canalis nervi optici)]]'', keresztül hagyja el, és az ellenoldali szemideggel egyesülve képezi a látóidegkereszteződést ''[[látóideg|(chiasma opticum)]]'' (a szemidegek részleges kereszteződését). A látóidegkereszteződés a harmadik agykamra elülső falának és aljzatának találkozásánál helyezkedik el. A kereszteződésben a mindkét oldali ideghártya belső ''(medialis)'' feléből származó rostok, beleértve a sárgafolt ''[[szem|macula lutea]]'' nasalis feléből eredő rostokat is, átkereszteződnek a középvonalon, és belépnek az ellenoldali látókötegbe ''tractus opticus)'', míg a retina temporalis ''(lateralis)'' feléből származó rostok, beleértve a macula temporalis feléből kiinduló rostokat is, hátrafelé folytatódnak az azonos oldali [[szemideglátóideg|tractus opticusba]]. A látóköteg ''(tractus opticus)'' a látóidegkereszteződésből ''(chiasma opticum)'' indul ki, és hátrafelé fut az agykocsányt oldalról megkerülve, és az oldalsó térdes testben ''([[emberi idegrendszer|corpus gniculatum laterale]])'' végződik. Néhány rost a középagyba fut a, ezek a [[emberi idegrendszer|fényreflexekben]] játszanak szerepet.
 
=== A látópálya neuronjai és a binocularis látás ===
26 915

szerkesztés