„A szem idegpályái” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
[[Fájl:Gray774.png|bélyegkép|jobbra|350px|A látás idegpályái.]]
A jelen szócikk a szemnek a látási információkat közvetítő idegpályáit tekinti át. A belső szemizmok beidegzése, és az [[autonóm idegrendszer|autonóm]] reflexmechanizmusok a [[Fontosabb autonóm beidegzések]] szócikkben szerepelnek.
== A szem idegpályái ==
 
A látóideg az ideghártya nagy ganglionsejtjeinek axonjaiból szedődik össze a látóidegfőnél. Ez a szem hátsó pólusától 3-4 milliméterre befelé ''(medialisan)'' található. Itt kezdődik a látóideg [[agyidegek|Nervus opticus]] [III.] és látási információkat vezet a szem ideghártyájától a központi idegrendszer felé. A kétoldali látóideg a koponyába belépve részben kereszteződik, majd a rostok látókötegben [[agyidegek|tractus opticus]] folytatódnak. Az idegrostok az [[szem|ideghártya]] részeinek egymáshoz viszonyított helyzetét végig megőrzik.
 
== Látóideg ''(II. agyideg)'' ==
A látóideg [[agyidegek|Nervus opticus]] [III.] érzékszervi agyideg.
Rostjai a recehártya ''(stratum ganglionare)'' rétegében található nagy idegsejtek axonjai. A rostok a recehártyában ''(retina)'' a látóidegfőhöz ''(papilla nervi optici)'' futnak össze, és a szemet annak hátsó pólusától 3-4 milliméterre nasalis ''(medialis)'' irányban hagyják el, mint látóideg ''(nervus opticus)''.
A rostjai velőhüvelyesek ''(myelinhüvelyesek)'', de a velőhüvelyeket [[idegsejt|oligodendrocyták]] alkotják, mivel a látóideg inkább a központi idegrendszer pályájáihoz hasonlít. A szemüreget ''[[arckoponya|(orbita)]]'' saját csontos csatornáján ''[[orbita|(canalis nervi optici)]]'', keresztül hagyja el, és az ellenoldali szemideggel egyesülve képezi a látóidegkereszteződést ''[[látóideg|(chiasma opticum)]]'' (a szemidegek részleges kereszteződését). A látóidegkereszteződés a harmadik agykamra elülső falának és aljzatának találkozásánál helyezkedik el. A kereszteződésben a mindkét oldali ideghártya belső ''(medialis)'' feléből származó rostok, beleértve a sárgafolt ''[[szem|macula lutea]]'' nasalis feléből eredő rostokat is, átkereszteződnek a középvonalon, és belépnek az ellenoldali látókötegbe ''(tractus opticus)'', míg a retina temporalis ''(lateralis)'' feléből származó rostok, beleértve a macula temporalis feléből kiinduló rostokat is, hátrafelé folytatódnak az azonos oldali ''([[látóideg|tractus opticusba]])''. A látóköteg ''(tractus opticus)'' a látóidegkereszteződésből ''(chiasma opticum)'' indul ki, és hátrafelé fut az agykocsányt oldalról megkerülve, és az oldalsó térdes testben ''([[emberi idegrendszer|corpus gniculatum laterale]])'' végződik. Néhány rost a középagyba fut a, ezek a [[emberi idegrendszer|fényreflexekben]] játszanak szerepet.
40 ⟶ 39 sor:
*[[Agyidegek részletesen]]
*[[Emberi idegrendszer]]
*[[Fontosabb autonóm beidegzések]]