„Újmoldova” változatai közötti eltérés

Már a [[Római Birodalom|rómaiak]] idején erőteljes [[réz]]-, [[vas]]-, [[ezüst]]-, [[arany]]- és [[ólom]]bányászat folyt az itteni hegyek alatt vájt aknákban. Közelében 1569-ben ''Szveti [[Arkangyal|Arhandjel]]'' nevű [[Szerb Ortodox Egyház|szerb]] kolostor működött.<ref>Engel Pál: ''A temesvári és moldovai szandzsák török kori települései (1554–1579).'' Szeged, 1996, 133. o.</ref> Ha megegyezik Újharammal, akkor a [[Duna]]-parton az 1610-es években épített [[palánkvár]]ába telepítették a régi Haram védőit, és a bánáti erősségek között az 1700-as években itt állomásozott [[Temesvár]] után a második legnagyobb, 190–232 fős helyőrség.<ref>Hegyi Klára: ''A török hódoltság várai és várkatonasága.'' 3. Budapest, 2007, 1417-1420. o.</ref> 1717-ben 32 házát lakták. 1718-ben a kamara német telepeseket költöztetett be, hogy újraindítsa rézbányászatát. 1724–25-ben [[Olténia|Olténiából]], a mai [[MehedinţiMehedinți megye|MehedinţiMehedinți megyéből]] bufánokat – román favágókat, szénégetőket, fuvarosokat – és cigányokat telepítettek a különálló telepként szervezett ''Baron''ba. Az 1738-as [[Oszmán Birodalom|török]] hadjárat idején Bosnyák elpusztult. 1740-ben új német telepesekkel és magánvállalkozók irányítása alatt indult újra a réz, ezüst és ólom bányászata. A német telep 1756-ben vagy 1775-ben olvadt egybe a románok által lakott Baronnal. [[Latin rítusú katolikus egyház|Római katolikus]] hívői 1756-ig [[Ómoldova|Ómoldovához]] tartoztak, azután 1773-ig a [[karánsebes]]i ferencesek gondozták őket, és csak akkor kaptak saját papot. Első templomukat 1780-ban építették, amit a későbbiekben többször újra kellett építeniük. Első [[Román Ortodox Egyház|ortodox]] temploma 1774 és 1777 között épült. 1773-ban újabb ausztriai és csehországi munkások érkeztek, majd 1778-ban megint németeket telepítettek be. A [[Határőrség]] szervezésekor a bányákra való tekintettel nem militarizálták. 1773 és 1788 között éves átlagban 280 [[tonna]] rezet bányásztak.