„Kiss Jenő (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
Középiskoláit [[Kolozsvár]]t végezte (1929), ugyanitt a Ferenc József Tudományegyetem [[jog]]i karán diplomát szerzett (1941). Már 1934-től az [[Erdélyi Helikon]]nál dolgozott helyettes szerkesztőként, 1941-től az Egyetemi Diákasztal vezetője, 1942-44 között a [[Termés (folyóirat)|Termés]] egyik szerkesztője. 1944-től az [[EMKE]] főtitkára az egyesület betiltásáig (1947). Előbb az [[Utunk]], 1948-tól az [[Állami Könyvkiadó]], majd ismét az Utunk, később a [[Napsugár (gyermeklap)|Napsugár]] (1957) és az [[Igaz Szó]] (1959) szerkesztője. 1990 óta az újjászerveződő [[Erdélyi Szépmíves Céh]] (ESZC) élén vállalt tisztséget.
Első írása 1927-ben a [[Haladás (hetilap)|Haladás]] c. szatmári hetilapban jelent meg. Vallomásai szerint vonzódása a művészetekhez korán kialakult: a [[képzőművészet]], a [[zene]] és az [[irodalom]] egyaránt érdekelte. Tehetségét végül is lírikusként bontakoztatta ki: első verseit a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] (1929-30) és a [[Pásztortűz]] (1931) közölte, de lényegében az [[Erdélyi Helikon]] költőjeként, a [[Nyugat (folyóirat)|nyugatos]] formakultúra jegyében indult ([[Áprily Lajos]], [[Szabédi László]]). Tehetségét [[Dsida Jenő]] fedezte fel.▼
▲Vallomásai szerint vonzódása a művészetekhez korán kialakult: a [[képzőművészet]], a [[zene]] és az [[irodalom]] egyaránt érdekelte. Tehetségét végül is lírikusként bontakoztatta ki: első verseit a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] (1929-30) és a [[Pásztortűz]] (1931) közölte, de lényegében az [[Erdélyi Helikon]] költőjeként, a [[Nyugat (folyóirat)|nyugatos]] formakultúra jegyében indult ([[Áprily Lajos]], [[Szabédi László]]). Tehetségét [[Dsida Jenő]] fedezte fel.
== Irodalmi munkássága ==
| |||