„Forgómozgás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
korr
1. sor:
[[Fájl:Rotating Sphere.gif|jobbra|bélyegkép|A szimmetriatengelye körül forgó gömb.]]
 
A '''forgás''' olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog egy a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test '''forgástengely'''ének nevezünk. Ha tér helyett csak síkban vagyunk, akkor egy pont körül történik a forgás, ezt hívjuk a forgás ''középpont''jának.
 
==Csillagászat==
 
A [[csillagászat]] területén a forgás gyakori mozgásforma. A [[csillag]]ok, a [[bolygó]]k és hasonló égitestek forognak a saját tengelyük körül. A forgó rendszerből nézve ez [[centrifugális gyorsulás]]t okoz, amely némileg módosítja a [[gravitáció]] hatását; mennél közelebb vagyunk az [[egyenlítő]]höz és mennél gyorsabb a forgás, annál jobban. Ennek egyik következménye, hogy az egyenlítőn lévő testek súlya kisebb (kevésbé nyomják az alátámasztást), mintha nem forogna az égitest, a másik, hogy a nagyobb forgó égitestek nem szabályos [[gömb]] alakot vesznek fel, hanem lapultat.
 
12 ⟶ 11 sor:
{{fő|Impulzusmomentum}}
 
A forgás sebességét a [[szögsebesség]] (mértékegysége: 2π/s) segítségével adhatjuk meg. Az egységnyi ismétlődést a [[frekvencia]] (mértékegysége: 1 (ismétlődés)/s, 1 (ismétlődés)/min) vagy a [[periódusidő]] (mértékegysége: másodperc, nap…) jellemzi. A periódusidő megmutatja, hogy mennyi idő alatt játszódik le egy mozgásszakasz ismétlődése. Nemzetközileg a nagy T a jele. A frekvencia a periódusidő reciproka : azt a mennyiséget, amely megmutatja az egységnyi idő alatt bekövetkező ismétlődő mozgásszakaszok számát, frekvenciának nevezzük. Jele a kis f.
 
A [[szögsebesség]] ''vektor'' magába foglalja a forgástengely és a forgás irányát is a forgás nagysága mellett. A [[jobbkézszabály]] szerint az óramutató járásával ellenkező forgáshoz a megfigyelő felé mutató vektort rendelünk, az ellentétes forgáshoz pedig ellentéteset.