„A szem idegpályái” változatai közötti eltérés

 

A [[látás|binoculáris látásnál]] a látótér jobb és bal oldala a mindkét oldali [[retina]] egyik felére vetül. A látóidegek kereszteződésében ebből a két azonos oldali retina félből származó axonok összekombinálódnak, és együttesen alkotják a látóköteget ''(tractus opticus)''. Az oldalsó térdes test ''([[látóideg|corpus geniculatum laterale]])'' [[idegsejt|neuronjai]] így már egy egész oldali látóteret vetítenek az ellenkező oldali félteke látómezejére. Az alsó retina negyedek (a látótér felső része) a madársarkantyúbarázda ''([[emberi idegrendszer|sulcus calcarinus]])'' alsó falába, míg a felső retina negyedek (a látótér alsó része) a barázda felső falába vetülnek. A sárgafolt ''(macula lutea)'' a Brodman 17-es mező hátsó részén, a retina többi része pedig az elülső részén reprezentált. Mivel a két szem szögeltéréssel látja a tárgyakat, a binoculáris látásnak alapvető szerepe van a [[látás|térlátásban]] és a [[távolság|távolságészlelésében]]. (A binoculáris látást rendkívül zavarja, és a szemet rontja az egyik szem időközönkénti kitakarása. Ez gyakran előfordul bizonyos hajviseleti divatoknál, amelyeknél egy hajtincs az egyik szem előtt lebeg. Ez minden bizonnyal növeli a pillantások kacérságát, de a szem túlerőltetése árán.) Optikai műszerekkel pl. kéttubusú mikroszkópokkal dolgozóknak is nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy a tubusok távolságát saját pupillatávolságukhoz gondosan beállítsák, és két szemük törőerejének esetleges különbségét a mikroszkóp állítható tubusának segítségével korrigálják. Ezek könnyen megtanulható, és gyorsan végrehajtható, de rendkívül fontos műveletek. (Olyan átlagos főiskolai hallgatóknak, akik még sohasem dolgoztak mikroszkóppal a mikroszkóp biztonságos és kíméletes kezelése - az előbbi beállításokat is beleértve - a mai oktatómikroszkópokon egy 45 perces foglalkozáson nagy biztonsággal megtanítható.)

== A látókéreg ==

Az [[nagyagy|elsődleges látókéreg]] (17-es Brodmann mező) a nyakszirti lebenyen ''(lobus occipitalis)'', a madársarkantyú barázda ''(sulcus calcarinus)'' hátsó részének falaiban helyezkedik el. Makroszkóposan ez a terület felismerhető a kéreg vékonysága és a Gennari stria alapján, mikroszkóposan szemcsés típusú kérget látunk, csak néhány pyramidális sejt fordul elő. A látókéreg az oldalsó térdes testből ''(corpus geniculatum laterale)'' kap afferens rostokat. A rostok először előre futnak a [[nagyagy|halántéki lebeny]] fehérállományában, majd visszafordulnak az occipitalis lebenyben lévő elsődleges látókéreghez. A látókéreg rostokat kap az azonos oldali halántéki [[szem|ideghártya ''(retina)'' félből]] és az ellen oldali, orr felőli [[szem|retinafélből]]. A látótér jobboldali fele így a baloldali látókéregben reprezentált és viszont. Azt is fontos megjegyezni, hogy a felső retina negyedek (a látótér alsó részének) ingerületei a ''(sulcus calcarinus)'' felső falához, míg az [[szem|alsó retina negyedek]] (a látótér felső része) ingerületei a ''(sulcus calcarinus)'' alsó falához futnak. A [[szem|sárgafolt]] ''(macula lutea)'', amely a retinának a központi területe és az [[szem|éleslátás]] helye, az [[nagyagy|agykéregben a 17-es mező]] hátsó részében reprezentált, és a látókéregnek egyharmadát foglalja le. A retina perifériás részéről származó látási ingerületek koncentrikus körökben végződnek a nyakszirti ''(occipitalis)'' pólus előtt a 17-es mező elülső részében. A [[nagyagy|másodlagos látókéreg]] (18 és 19-es Brodmann mezők) körülveszi az elsődleges látókérget. A másodlagos látókéreg működése az, hogy összevesse az elsődleges látókéregből kapott látási információkat a régebbi [[emlékezés|látási emlékekkel]], így képessé tegye az egyént annak megértésére, hogy aktuálisan mit lát.