„Csinghaj–Tibet-vasútvonal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: nl:Peking-Lhasa-spoorlijn |
a Bot: következő módosítása: en:Qingzang Railway; kozmetikai változtatások |
||
12. sor:
}}
|}
A '''Qinghai–Tibet-vasútvonal''' egy 1956 km hosszú [[vasút]]vonal [[Kína|Kínában]], mely [[Tibet]]et köti össze Kínával. A vonal a világon a legmagasabb és ilyen magasságban a leghosszabb. A vasút első részének építése már [[1979]]-ben befejeződött. Ez a szakasz [[Xining]]től tart [[Golmud]]ig 814 km hosszúságban. A második szakasz Golmudtól indul és jelenleg [[Lhásza|Lhászáig]] tart. Az építési munkák [[2001]]. [[június 29.|június 29-én]] kezdődtek meg. A vasútvonal második részének hossza 1142 km. Ebből 960 km a tengerszint fölött több mint 4 000 méter magasságban és 550 km hosszan fagyott altalajon fekszik. A legmagasabb pályaudvara a vonalnak [[Tang gu-la]] állomás, amely 5068 m magasan épült, a vasútvonal legmagasabb pontja a tengerszint fölött 5072 méteren, a Tagula-hágó. A vasútvonal avatására [[2006]]. [[július 1.|július 1-jén]] került sor. Az építkezés és az üzemfelvétel tervezett költsége 26,2 milliárd
== Története ==
A kínai vezetés már az ötvenes években elhatározta, hogy megépíti a vasutat [[Lhásza|Lhászáig]]. 1956-58 között történt meg a vasút nyomvonalának kijelölése, majd ezt követte a tervezés és az építkezés. A gazdasági problémák és a kulturális forradalom következtében a munkálatok nagyon lassan haladtak. A vasút első, [[Xining]]től [[Germu]]ig tartó 814 km-es szakasza [[1979]]-re készült el.
21. sor:
A szerelvények 120-140 km/órával közlekednek. Ennek előfeltétele, hogy a sínek alapozásánál olyan terméskőágyat készítsenek, amely stabil alapokat képes biztosítani a vasútvonal számára.
== A vasútvonal ==
Az 1142 km hosszú vasútvonal jelentős része a 4000 méter fölé magasodó [[Tibeti-fennsíkon]] halad keresztül, ahol több mint ötven 7000 méter fölé tornyosuló hegycsúcs található.
42. sor:
Más talaj stabilizációs megoldást használnak az alépítmény töltés szilárdítására. Durván faragott köveket négyzetrács alakban egymás mellé helyezve, besüllyesztve mintegy 0,5 méterrel a talajba, a kiálló rész 20-30 cm. A fennsíkon végig söprő szelek hűtik a köveket, így a talajt is, valamint megakadályozzák a szelek talajbontó és elhordó hatását.
Az ökológiai megóvásra is nagy gondot fordítottak. Az évente kétszer keletről nyugatra, majd vissza több tízezer [[tibeti antilop]] vonul. Az antiloptehenek a nyugati területek nyári legelőin hozzák világra a borjaikat. A hatalmas állatvonulás zavarásának elkerülésére építették meg például a [[Csing-Suj híd|Csing-Suj
Pekingből a néhány éve épült új [[Peking Déli pályaudvar]]ról (mely [[Ázsia]] legnagyobbika) indul a vonat és negyvenhét óra múlva érkezik meg a jelenlegi végállomásra, a tibeti fővárosba, Lhászába.
48. sor:
:''Lásd még: [[A Qinghai-Tibet vasútvonal állomásainak listája]]''
== Járműállomány ==
A hosszúra nyúlt utazást kényelmessé tették azok a vasúti [[személykocsi]]k, amelyeket erre a vasútvonalra gyártottak a CSR vasúti járműgyárban.
A kemény környezeti jellemzők, nagy földrajzi magasság, alacsony légköri nyomás, oxigénhiány, a szigorú hideg, a szélsőséges hőmérsékleti ingadozás, az erős ultraibolya sugárzás, viharos szelek és homokviharok szigorú feltételeket támasztanak a vonó és a vontatott gördülőanyagokkal szemben.
=== Mozdonyok ===
[[
A teljes vontatási szolgálatot [[China Railways NJ2]] sorozatú mozdonyok bonyolítják le Golmud és Lhásza között.
=== Személykocsik ===
Az ismert kedvezőtlen légköri és földrajzi hatások miatt a Qinghai-Tibet Vasút különleges és szigorú követelményeket állított fel az üzemelési minőség és az üzembiztonság érdekében és ezeken túl az utas kényelem, a megbízhatóság, az alacsony fenntartási igény és a jobb légtömítés megoldások biztosítására. Ezekre a követelményekre kifejlesztésre került a [[25 T]] jelű személykocsi család. Jelenleg a Qinghai-Tibet Vasúton 358 személykocsi van üzemben. Egy vonat tizenhat kocsiból áll, harmadosztályú ülőhelyes, másodosztályú háló, első osztályú háló, étkező és generátor-poggyász kocsikból.
== A végállomás: Lhásza ==
Tibet fővárosa, Lhásza modern várossá alakult, nagy ütemű építkezés folyik mindenütt. Az új pályaudvar megdöntött oldalfalakkal, hosszúkás ablakokkal, a közelben lévő [[Potala-palota]] építészeti stílusát tükrözi.
67. sor:
A pályaudvar körül egy teljesen új negyed formálódik. A kínaiak már a vasútvonal folytatását tervezik. [[2017]]-ig két új szakasszal bővül a hálózat, keletre [[Lin-csi]] városába és Tibet második legnagyobb településére [[Sigace|Sigacéba]].
== Külső hivatkozások ==
{{commons|category:Qingzang railway}}
* [http://www.origo.hu/tudomany/fold/20051028vasutvonal.html Vasútvonal a felhők felett]
82. sor:
* [http://kekexili.typepad.com/life_on_the_tibetan_plate/2007/01/lhasa_train.html Life on the Tibetan Plateau: Train to Lhasa]
== Források ==
* {{cite web | url= http://www.vasutgepeszet.hu | title= Fókuszban a kínai vasútfejlesztések 2. rész Vonattal Pekingből - Tibetbe a világ legmagasabban fekvő vasútvonalán | accessdate= 2008-07-19 | author= Csárádi János okl. közlekedésmérnök, okl. gazdasági mérnök, Európa mérnök ny. MÁV vezérigazgató, Hungarail Kft ügyvezetője | language= magyar }}
<!-- Engedélyhez lásd: [[user:B.Zsolt/vasutgepeszet]] -->
90. sor:
[[Kategória:Kína vasútvonalai]]
[[en:Qingzang
[[bg:Цинхай-тибетска железница]]
[[bn:গোলামাদ-লাসা রেলপথ]]
| |||