„Pozsonyi béke (1491)” változatai közötti eltérés

A békeszerződés értelmében [[december 13]]-ig a megszállt ausztriai várakat át kellett adni Miksának. Ulászlónak a gyorsasághoz azért fűződött érdeke, mert így katonái szabadultak fel. Ekkor állítólag hétezer cseh zsoldos tartózkodott Ausztriában, akikre a [[Kassa|Kassára]] bezárkózott [[Szapolyai István]] főkapitánynak volt szüksége az országban állomásozó János Albert lengyel herceg, trónkövetelő ellen. Ulászló emellé [[december 10]]-én elrendelte a királyi városok haderejének mozgósítását is. Ekkoriban nevezhette ki Ulászló a ''„király cseh hadseregének kapitányává”'' a „fekete Haugwitz”-ot ([[Hanuš Haugvic z Biskupic]]), a [[fekete sereg]] névadóját, akit Szapolyai vezértársául jelölt ki a lengyelek ellen. Szapolyai és Haugwitz az [[eperjesi csata|eperjesi csatában]] [[1492]]. [[január 1]]-én döntő győzelmet arattak János Albert felett, s hamarosan felszámolták a teljes lengyel frontot. Ezzel véget értek a harcok Mátyás trónjának utódlásáért.