„Keresztség” változatai közötti eltérés

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában, a keresztelést a Jézus Krisztusba vetett hit és a bűnbánat előzi meg. A megtért nagykorú személlyel egy teljesidejűteljes idejű misszionárius tart keresztelkedés előtti interjút (négyszemközti beszélgetés), amely során mindketten meggyőződnek arról, hogy a keresztelkedésre készülő megértette-e a keresztséggel járó szent szövetség lényegét, kész-e Krisztus nevét magára venni és parancsolatait betartani, továbbá tisztában van-e az evangélium alapvető tantételeivel és szertartásainak jelentőségével. Az Egyház nem végez csecsemő keresztelést, hiszen egy kisgyermek nem képes kifejezni szövetségkötési szándékát. A keresztelés legkorábban a 8. életév betöltése után történhet egy a püspökkel történt keresztelési interjút követően, amelynek során nyilvánvalóvá kell váljon, hogy a keresztelési szövetség megkötését maga a gyermek kívánja és tisztábban van a jelentőségével.

A vízzel való keresztelés szertartása egy ünnepélyes és áhitatosáhítatos hangulatú gyűlés keretében történeiktörténik, amelyet nyitóimával és nyitóénekkel kezdenek, a szövetségekről és szertartásokról szóló beszédek hangzanak el, esetleg a barátok, családtagok különleges zeneszámokat adnak elő, majd elvégzik a szertartást egy felhatalmazott papságviselő által, majd a gyűlést záróénekkel és záróimával fejezik be. Maga a szertartás egy keresztelőmedencében, vagy más olyan alkalmas vízben történik ahol a teljes alámerítés elvégezhető. Mind a keresztelendő, mind a keresztelést végző személy tiszta fehér ruhát visel, amely annak a tisztaságnak a jelképe, mely a bűnök bocsánatából ered.

A Jehova Tanúi csak felnőtteket keresztelnek. Nem fogadják el, vagy nem is ismerik azt az állítást, miszerint az ószövetségi zsidó körülmetélés előképe a gyermekkeresztségnek, hiszen azt is gyermekeken, pontosabban 8 napos csecsemőkön végezték. Nem ismerik el továbbá Isten megelőlegező szeretetét sem a gyermekek iránt ebben a tekintetben. A Jehova Tanúi továbbá nem a SzenháromságSzentháromság egy Istenének nevébe, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe keresztelnek, hanem az Atya, Mihály arkangyal és a szent szellem nevébe. Ez utóbbit csak egy erőnek tartják, és kis betűvel is írják (szent szellem, szemben a Szent Lélek vagy Szent Szellem megnevezéssel). Természetesen náluk is Atyát, Fiút és Szent Lelket vagy Szellemet mondanak az ajkukkal, de a jelentése náluk nem az mint a Háromság hívőknél. Ezáltal ők úgymond "felesküsznek" Istenen kívül egy teremtményre és egy tudat nélküli erőre is. E két utóbbi nevébe való keresztelkedés mindazonáltal a saját tanításuk alapján is bálványimádás kellene hogy legyen, mert kimeríti annak fogalmát. A Jehova Tanúi-keresztség gyakorlatilag tagi viszonyt biztosít és jelent. Nincs igazán mély jelentése. A tradicionális egyházak nem fogadják el ezt a keresztséget, mint bibliaellenes dolgot. Ha egy volt Jehova Tanúja más felekezethez szeretne tartozni, meg kell keresztelkednie a Szentháromság Istenére. Forrás: "Új Világ Fordítás", a Jehova Tanúi Bibliája, valamint a "Mit Tanít Valójában a Biblia?" című tanító jellegű könyv, melyet szintén a Jehova Tanúi szervezete, az Őrtorony Társulat ad ki. Arról, hogy ők valóban Mihályt, az Arkangyalt gondolják Jézusnak, többek között a "Mit Tanít Valójában a Biblia" 218-219-ik oldalán olvashatunk, ahol ez félreérthetetlenül le van írva.

:Minden egyház gyakorolja ezt a fajta keresztséget, Jézus szavai alapján: ''Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében''. (Máté 28,19.) Egyes egyházak vallják, hogy a teljes alámerítkezés fenőttfelnőtt fejjel nem szükséges az üdvösséghez.