„ANZAC” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Flag of Australia.svg|bélyegkép|jobbra|140px|[[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] zászlaja]]

Az '''ANZAC''' az [[Ausztrália (ország)|ausztrál]] és az [[Új-Zéland|új-zélandi]] hadseregek egységeiből álló katonai erő megjelölésére használt rövidítés.

Röviddel az [[első világháború]] kitörése után [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] és [[Új-Zéland]] felajánlották, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújtanak a [[Brit Birodalom]] részére. A brit kormány örömmel fogadta a kezdeményezést és az első egységek már [[1914]] augusztusában megkezdték a mozgósítást. A 8000 főből álló új-zélandi expedíciós erők [[1914]] októberében érkeztek Ausztráliába. Az ausztrál csapatok ekkor az 1. ausztrál gyalogsági hadosztályból és három könnyű lovasdandárból álltak. Ezek műszaki, tüzér, egészségügyi és egyéb egységekkel is rendelkeztek. A szervezőmunkát ausztrál részről, a korábbi vezérkari főnök, [[William Throsby Bridges]] vezérőrnagy végezte. Throsby emellett ellátta az 1. ausztrál hadosztály parancsnoki feladatait is. Bár Throsby elméleti beállítottságú, esetlen és rendkívül népszerűtlen vezető volt, sikeresen létrehozott egy modern haderőt a lelkes, de fegyelmezetlen katonákból. [[1914]]. [[november 1.|november 1]]-jén az első ANZAC kontingens elhagyta Ausztráliát. Úticélja [[Nagy-Britannia]] volt a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornán]] keresztül. Egy nappal később azonban az [[Oszmán Birodalom]] belépett a háborúba a [[központi hatalmak]] oldalán, így felmerült a kontingens [[Közel-Kelet]]en történő bevetésének lehetősége.<ref name="S.Tucker">{{cite web|url=http://books.google.co.uk/books?id=gv3GEyB19wIC&printsec=frontcover&dq=the+european+powers+spencer+tucker#v=onepage&q=anzac&f=false|author=Spencer Tucker, Laura Matysek Wood, Justin D. Murphy|title=The European Powers in the First World War, Garland Publishing Inc., New York&London 1999, ISBN 0-8153-3351-X, 55-56. oldal|language=angol|accessdate=2009-08-11}}</ref>

[[1916]] márciusában az 1. ANZAC, három hónappal később pedig a testvéralakulata érkezett meg [[Franciaország]]ba. A csapatok akklimatizálódása érdekében először a nyugati front békésebb szakaszain vetették be a katonákat. Ennek a viszonylagos békének azonban hamarosan vége lett. [[1916]] nyarán az ANZAC csapatai is részt vettek a [[somme-i csata|somme-i csatában]]. [[1916]] júliusának végén és augusztus elején az 1. ANZAC alakulata a [[csata a Pozières-magaslatért|Pozières-magaslatért vívott csatában]] 23 ezer főt vesztett. Az 5. ausztrál hadosztály veszteségei pedig a [[fromelles-i csata|fromelles-i csatában]] 24 óra leforgása alatt meghaladták az 5000 főt. Az ANZAC egységei ezt követően is jelentősen hozzájárultak az antant erőfeszítéseihez. Harcoltak a [[Hindenburg-vonal]] menti összecsapásokban, részt vettek a [[második messines-i csata|második messines-i csatában]], a [[harmadik ypres-i csata|harmadik ypres-i]] és a [[Belleau Wood-i csaták]]ban. Emellett megpróbálták a németek által indított [[tavaszi offenzíva|tavaszi offenzívát]] megállítani. A nagy áldozatok ellenére mind [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], mind [[Új-Zéland]] továbbra is támogatta és ellátta a közös hadsereg erőit. Az ANZAC lovassága pedig a [[Közel-Kelet]]en járult hozzá az [[antant]] küzdelmeihez. Ezek a [[Az első világháború palesztin frontja|palesztinai fronton]] harcoló egységek [[Edmund Allenby]] tábornok parancsnoksága alatt harcoltak. Többek között részt vettek a [[bersebai csata|bersebai csatában]], valamint a 3. ausztrál könnyű lovasdandár révén segítettek [[Damaszkusz]] elfoglalásában is ([[1918]]. [[szeptember 30.|szeptember 30]]-án léptek be a városba).<ref name="S.Tucker" />