„Kiss Géza (jogtörténész)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
1. sor:
{{egyért2|a jogtörténészről és műfordítóról|Kiss Géza (egyértelműsítő lap)}}
'''Kiss Géza''' ([[Nagyszeben]], [[1882]]. [[április 26.]] – [[Kolozsvár]], [[1970]]. [[január 11.]]) jogász, jogtörténész, egyetemi tanár, műfordító. [[Kiss Mór]] jogtudós fia.
 
== Életútja ==
 
Édesapja [[Kiss Mór]] (1857–1945) jogtudós. – A kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett,([[piarista]] agimnázium) Ferenctanult Józsefés Tudományegyetemenérettségizett. Kolozsvárt szerzett államtudományisub ésauspiciis regis jogi doktorátust. (1903). [[Budapest]]en az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítési bizottságában kezdte pályáját., Kolozsvártmajd a kolozsvári [[rómaiFerenc jogJózsef Tudományegyetem]]ból egyetemirómai magántanárrájog képesítettékmagántanára lett. (1907), sKinevezték a [[nagyvárad]]i Jogakadémiajogakadémia nyilvános rendes tanárává nevezték ki: itttanárnak, 1913-tól dékán.a 1914-től ajogakadémia [[Debreceni Egyetem|Debreceni Tudományegyetemdékán]]enja ais rómaivolt.<br jog rendes tanára, a jog- és államtudományi kar dékánja (1915), majd az egyetem rektora (1918-19)./>
 
1914-ben, a nagyváradi jogakadémiáról érkezett [[Debrecen]]be. A debreceni egyetem nyilvános rendes tanáraként (1914. augusztus 26. – 1920. június 24.) a római jog első professzora volt az egyetemen. A kar dékánja (1915/16-as tanév), majd az egyetem [[rektor]]a lett (1918/19-as tanév). 1919 májusában – egyeteme nevében – üdvözölte a [[Nagykároly]]ban tartózkodó [[I. Ferdinánd román király]]t, és titokban tárgyalásokat folytatott az [[Erdély]]t megszállók képviselőivel. (A debreceni egyetemen, viszonylag hosszadalmas eljárások után, 1920 júniusában felfüggesztették az állásából, majd pedig a nevének törlését is elrendelték valamennyi egyetemi kiadványból.) Mielőtt tette Debrecenben nyilvánosságra került, átmenekült Kolozsvárra, ahol (eredménytelen) [[agitáció]]t folytatott a romániai állami esküt megtagadó magyar egyetemi tanárok közt. Az akkori kolozsvári magyar társadalom kitagadta.<br />
Emigránsként [[Románia|Romániába]] került, ahol az Erdélyi Román Kormányzótanácsnak, később a [[bukarest]]i Igazságügyminisztérium erdélyi államtitkárságának szaktanácsosa. 1922-től [[országgyűlési képviselő]], 1927-28-ban és 1931-32-ben szenátor [[liberális]] párti programmal. Ügyvédi gyakorlatot folytatott Kolozsvárt (1933-40) és Bukarestben (1940-44). 1944 őszétől előbb a román Nemzetiségi Minisztérium államtitkára (1944), majd a [[Bolyai Tudományegyetem]]en (1945-51), illetve a Jogtudományi és Közgazdasági Főiskolán (1951-53) a római jog és a polgári jog tanára.
Nem a magyar kisebbségi, hanem a román [[liberális]] politikába kapcsolódott be. 1932-ig romániai képviselő, illetve szenátor, azután 1940-ig kolozsvári [[ügyvéd]] volt. A két világháború közt (és a 2. világháború alatt) jórészt [[Bukarest]]ben élt. 1944 őszén a román kormány nemzetiségi államtitkáraként a [[romániai nemzetiségi statútum]] egyik kidolgozója volt. 1945–1951 között a kolozsvári magyar [[Bolyai Egyetem]]en, illetve a Jogtudományi és Közgazdasági Főiskolán (1951–1953) a római jog és a polgári jog tanáraként oktatott. Számos jogi tanulmány szerzője, öregkorában latinból fordít (verses műveket is). Sírja a [[házsongárd]]i temető lutheránus kertjében van.<br />
 
== Szakirodalmi munkássága ==