„A csontok összeköttetései” változatai közötti eltérés

 

== A folytonos összeköttetések ==

A porcszövet által biztosított kapcsolatok ''(synchondrosis)'' rugalmasabb jellegűek és elsősorban nyomási terheléseknek kitett helyeken találhatók. Erre a legnyilvánvalóbb példa a [[csigolya]]testek közötti porckorongok ''(discus intervertebralis)''.

A porckorongok egy külső rostos gyűrűből és az ezáltal körbezárt belső kocsonyás állományból állnak. A külső rostos gyűrű elvékonyodhat vagy átszakadhat, ilyenkor itt a belső kocsonyás állomány kitüremkedhet, ez a porckorongsérv ''(discus hernia)''. A kitüremkedett rész nyomást gyakorolhat a gerincvelői gyökökre, vagy magára a gerincvelőre. Súlyos kisugárzó fájdalommal, esetleg bénulásokkal járhat.

=== A [[kötőszövet]]es összeköttetés ===

A csontok kötőszövetes összeköttetése ''(syndesmosis)'' legjellemzőbb példájának a koponyavarratokat ''(sutura)'' szokás tekinteni, de ide sorolhatók a csontok közötti kötőszövetes szalagok ''(syndesmosis ligamentosa)'' is, amelyek lehetnek fehér (főleg rugalmatlan, kollagén rostokból álló) szalagok, vagy sárga, sok rugalmas rostot tartalmazó rugalmas szalagok. Ez utóbbiak csak a [[gerinc]]nél, a csigolyaíveket összekötő szalagokként fordulnak elő (emberben). A szalagos összeköttetések, a húzó erőhatásoknak kitett helyeken találhatók. A kötőszövetes összeköttetésnek sajátos formája a [[fog]]gyökerek és a fogmedrek kapcsolata: ez a beékelődés ''(gomphposis)''.

 

== Megszakított összeköttetések, ízületek. ==

Az [[emberi test]] és a ''végtagjainak'' sokrétű mozgásait az ízületek teszik lehetővé. Az [[ízület]]ében a találkozó csontvégek a csontok ízületi végeinek geometriája által meghatározott jellegű, de normális esetben szinte súrlódásmentes elmozdulásra képesek egymáshoz képest. Az ízületek általános felépítését tekintve az ízületi végeket sima felszínű ízületi [[porcszövet|porc]] borítja, amelyek sima elmozdulását egy sajátos „kenőanyag” ''(synovia)'' az ízületi folyadék segíti elő. A két ízesülő felszín között van az ízületi rés, ill. üreg ''(cavum articulare)''. Az ízületeket egy zárt ízületi tok ''(capsula articuris)'' veszi körül, amelynek belső rétege az ízületi folyadékot termeli ''(membrana syovialis)'', külső rétege rostos kötőszövet ''(membrana fibrosa)'', amelynek védelmi és mechanikai szerepe van. Ebbe beleszőve, vagy ettől külön kötőszövetes kötegek ízületi szalagok; ''(ligamentum articulare)'' is segítik az ízesülő csontvégek mozgékony, de mechanikailag biztonságos összetartását. (Az ízületek egy részénél, ilyen pl. vállízület, ehhez a környező izmok is jelentős mértékben hozzájárulnak.) Az ízületeket képező csontvégeken általában megkülönböztetnek egy bemélyedtebb ízületi árkot ''(fossa articularis)'', és az ebbe beilleszkedő domborúbb ízületi fejet ''(caput articulare)''. (Bonyolultabb ízületekben (pl. [[ízület|térd]]) a két ízesülő vég geometriai összeillésének hiányát belső, mozgékony, sarló alakú rostporcos képződmények ''(meniscus)'' küszöbölik ki. A térdízület bonyolult szerkezete és általában nagy és változatos terhelése miatt annyira fogékony a sportsérülésekre.)

 

=== Egytengelyű ízületek ===

Az egytengelyű ízületeknek két alaptípusa van a forgóízület (''articulatio trochoidea)'' és a csuklóízület (nem tévesztendő össze a kézcsuklóval!) ''(gynglimus)''. Az előbbinél a forgástengely a csont hossztengelyével esik egybe ''(articulati trorochoidea)'' a forgás tengelye (közel) megegyezik az ízület tengelyével, ilyen az ''(articulatio atlantoaxialis)'', valamint az ''(articulati radiolnaris proximalis)'' és ''(distalis)''. A gynglimus tengelye az ízesülő csontok tengelyére merőleges. (A legtisztább formáikat az ujjpercek közötti ''(interphalangealis)''ízületek jelentik.

=== Kéttengelyű ízületek ===

Ide kétféle ízület sorolható. A tojásízület (ellipszoid ízület) és a nyeregízület (''articulatio sellaris).'' A tojásízület felszínei [[ellipszoid|forgási ellipszoid]]hoz hasonlóak. Két forgástengelyük – (egy rövidebb és egy hosszabb) – mentén képesek elmozdulni. Típusos példája [[orsócsont]] és a [[csont|kéztőcsontok]] közötti ízület ''(articulatio radiocarpea),'' amelyben hajlítás és feszítés, valamint közelítés és távolítás (pontosabban ''ulnáris'' és ''radiális abdukció'') lehetséges. Sajátos és egyedülálló az emberi szervezetben a [[ujj|hüvelykujj]] alapízülete ''(aticulatio carpometacarpea pollicis).'' Elvileg kéttengelyű ízület ''(articulatio sellaris),'' amelynek alapmozgásai a hajlítás és feszítés ''(flexio-extensio)'', közelítés és távolítás ''(adductio-abductio),'' a tenyérrel és a többi ujjal szembehelyezés és újra a tenyér síkjába hozás ''(oppositio-repositio).'' Ez utóbbi tulajdonság adja az anatómiai alapját az emberi kéz ügyességének és sokrétű funkcióinak. (Hozzá tartozik az ízület sajátosságaihoz, hogy laza ízületi tokjából, valamint gazdag, sokrétű izomzatából következően lényegében szabad ízületként működik.)

* McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicína Kiadó 1996) ISBN 963 242 366 6

 

[[Kategória:Anatómia]]