Kiegészítés, pontosítás. Stilisztikai korrekciók.
(Kiegészítés, pontosítás. Stilisztikai korrekciók.) |
|||
|
Először az [[1981]]-ben adták ki, [[szamizdat]]ként, azaz illegális publikációként, azokban a napokban, amikor [[Lengyelország]]ban bevezették a szükségállapotot.
Nem ez volt az első szamizdat, [[1976]]-tól jelentek meg ilyenek. A Beszélő újdonsága az volt, hogy
A lapnak főszerkesztője nem volt, a szerkesztők hetenként találkoztak és vitatták meg a beérkezett írásokat. A lap vezető politikai elemzéseit többnyire [[Kis János]] írta, de a lap irányvonalát a szerkesztők közösen határozták meg.
Az újságot [[1981]] és [[1986]] közt [[Dunabogdány]]ban, egy parasztházban nyomtatta Orosz István, az elosztóközpont Miklóssy Endre budapesti lakása volt. A nyolcvanas évek közepétől [[Demszky Gábor]] sokszorosította és terjesztette társaival.
A Beszélő
A kommunista rendszer magyar sajtójában
A
A szerkesztők ellen a konspirációs jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetve szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettek és többször kihallgatták őket, miközben a kihallgatók leplezték, hogy az állambiztonsági szervezethez tartoznának. ''„Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor 1983 márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos politikai pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a »gulyásszocializmushoz« kapcsolódó nyugati illúziókat”'' - mondta Kőszeg Ferenc [http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html].▼
A 20. számot, amelyben megjelent a „Társadalmi szerződés”, a nagy érdeklődés miatt már 2000 példányban kellett nyomtatni.
==Álnevek==
Néhány az álnevek közül: Ada Pál=[[Pető Iván]], Csonka Dénes=[[Bauer Tamás]], Fényes Elek=[[Rainer János]], Kovács Eszter=[[Szalai Erzsébet]], Magyar László=[[Lengyel László]], Rikárdó Dávid=[[Bokros Lajos]].
▲A szerkesztők ellen a konspirációs jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetve szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettek és többször kihallgatták őket, miközben a kihallgatók leplezték, hogy az állambiztonsági szervezethez tartoznának. ''„Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor 1983 márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos politikai pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a »gulyásszocializmushoz« kapcsolódó nyugati illúziókat”'' - mondta Kőszeg Ferenc [http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html].
==A rendszerváltás után==
| |||