„Beszélő” változatai közötti eltérés

297 bájt hozzáadva ,  15 évvel ezelőtt
Kiegészítés, pontosítás. Stilisztikai korrekciók.
(Kiegészítés, pontosítás. Stilisztikai korrekciók.)
Először az [[1981]]-ben adták ki, [[szamizdat]]ként, azaz illegális publikációként, azokban a napokban, amikor [[Lengyelország]]ban bevezették a szükségállapotot.
 
Nem ez volt az első szamizdat, [[1976]]-tól jelentek meg ilyenek. A Beszélő újdonsága az volt, hogy periodikusanszerkesztői nevükkel és címükkel vállalták a cenzúramentes újságírást és lapkiadást, továbbá hogy rendszeresen (negyedévenként) jelent meg és stencilgéppel viszonylag nagy példányszámban sokszorosították. Egyidőben indult a rövid életű szamizdat [[Kisúgó]]val.
 
A lapnak főszerkesztője nem volt, a szerkesztők hetenként találkoztak és vitatták meg a beérkezett írásokat. A lap vezető politikai elemzéseit többnyire [[Kis János]] írta, de a lap irányvonalát a szerkesztők közösen határozták meg.
Legnagyobb tekintélyű szerkesztője kezdetben [[Kis János]] volt (aki az elterjedt nézet ellenére nem volt főszerkesztő, csak egyike a szerkesztőknek, akik hetenként találkoztak). Jórészt Kis János írta a lap politikai elemzések sorozatát is (de ezeket is megvitatta első olvasatban az egész szerkesztőség).
 
Az újságot [[1981]] és [[1986]] közt [[Dunabogdány]]ban, egy parasztházban nyomtatta Orosz István, az elosztóközpont Miklóssy Endre budapesti lakása volt. A nyolcvanas évek közepétől [[Demszky Gábor]] sokszorosította és terjesztette társaival.
 
A Beszélő körnek (a szamizdat köré csoportosultó,csoportosuló a rendszerváltásbanértelmiségiek fontos szerepet betöltőjátszottak értelmiségieka (tagjairendszerváltásban, pl. [[Kis János]], Kőszeg Ferenc, Petri György, Nagy Bálint, Haraszti Miklós, Eörsi János, [[Magyar Bálint]], [[Solt Ottilia]]), Havas Gábor, Iványi Gábor (tőle származik a névadójaBeszélő elnevezés).
 
A kommunista rendszer magyar sajtójában kéttöbb fontos tabutéma volt: [[1956-os forradalom|1956]] és, a határon túli magyarok ügye, a vallási- és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a szegénység kérdése. A szerkesztők ezért úgy döntöttek, hogy a folyóirat minden számábaszámában kellközölnek írásírást ezekről a témákról.
 
A folyóiratnakszerkesztőket kezdetbenállandóan nagyonlehallgatták, nagykövették, [[remittenda|remittendája]] voltmegfigyelték, mertgyakoriak az elnyomás idejénvoltak a terjesztés nagy nehézségekbe ütközöttházkutatások. Még 1986-ban is előfordult, hogy terjesztéséért embereket súlyosan meghurcoltak. A 20. számot, amelyben megjelent a „Társadalmi szerződés”, a nagy érdeklődés miatt már 2000 példányban kellett nyomtatni.
A szerkesztők ellen a konspirációs jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetve szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettek és többször kihallgatták őket, miközben a kihallgatók leplezték, hogy az állambiztonsági szervezethez tartoznának. ''„Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor 1983 márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos politikai pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a »gulyásszocializmushoz« kapcsolódó nyugati illúziókat”'' - mondta Kőszeg Ferenc [http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html].
 
A 20. számot, amelyben megjelent a „Társadalmi szerződés”, a nagy érdeklődés miatt már 2000 példányban kellett nyomtatni.
 
==Álnevek==
 
Néhány az álnevek közül: Ada Pál=[[Pető Iván]], Csonka Dénes=[[Bauer Tamás]], Fényes Elek=[[Rainer János]], Kovács Eszter=[[Szalai Erzsébet]], Magyar László=[[Lengyel László]], Rikárdó Dávid=[[Bokros Lajos]].
 
A szerkesztők ellen a konspirációs jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetve szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettek és többször kihallgatták őket, miközben a kihallgatók leplezték, hogy az állambiztonsági szervezethez tartoznának. ''„Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor 1983 márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos politikai pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a »gulyásszocializmushoz« kapcsolódó nyugati illúziókat”'' - mondta Kőszeg Ferenc [http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html].
 
==A rendszerváltás után==
Névtelen felhasználó