„Maastricht” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ga:Maastricht |
a Bot: következő hozzáadása: an:Maastricht; kozmetikai változtatások |
||
24. sor:
== Történelme ==
[[Fájl:Blaeu 1652 - Maastricht.jpg|thumb|left|250px|[[Joan Blaeu]] térképe 1652-ből.]]A város és környéke már a [[Római Birodalom|rómaiak]] előtt is lakott volt, ezt a [[kelta]] településmaradványok igazolják. A római korban a [[Köln]]t [[Tongeren|Tungrival]] ([[Tongeren]], [[Belgium]] összekötő út fontos állomásaként kapott szerepet. [[Szent Szerváciusz]] itt alapította a mai Hollandia első [[Liège-i Püspökség|
Stratégiai szerepe miatt többször gazdát cserélt. [[1632]]-ben Frederik Hendrik orániai herceg az Egyesült Tartományokhoz csatolta, majd Maastrichtban hatalmas erődrendszert építettek ki (l. fenti kép). Ezt az erődöt ostromolta sikeresen [[Vauban]] hadmérnök segítségével [[1673]]-ban [[XIV. Lajos francia király]]; e harcokban hunyt el a [[Id. Alexandre Dumas|Dumas]] hősét ihlető [[Charles de Batz de Castelmore d’Artagnan|d’Artagnan]] gróf, akinek szobra ma is látható a várfal maradványainál. A város elesett, de a [[nijmegen]]i béke ([[1678]]) után visszakerült Hollandiához. [[1748]]-ban rövid időre ismét franciák szállták meg az [[Osztrák örökösödési háború]] során. [[1794]] és [[1815]] között a [[Franciaország|Francia Birodalom]] része volt, majd a frissen alakult [[Limburg]] tartomány székhelye lett. [[1830]]-ban, [[Belgium]] különválásakor is megőrizte hűségét a Holland Királysághoz, annak ellenére, hogy Limburg nagy része belga befolyás alá került. Nagyhatalmi döntések eredményeképpen Limburg kettészakadt, keleti része holland maradt, bár Maastricht Belgium földrajzi és kulturális közelsége miatt azóta is megőrizte egyedi arculatát.
73. sor:
[[en:Maastricht]]
[[af:Maastricht]]
[[an:Maastricht]]
[[ar:ماسترخت]]
[[be:Горад Маастрыхт]]
| |||