„Egyenletesen folytonos függvény” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „Az '''egyenletesen folytonos függvények''' a folytonos függvények alcsoportját képzik és fontos szereppel bírnak a [[matematikai analízis…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2011. május 2., 22:23-kori változata
Az egyenletesen folytonos függvények a folytonos függvények alcsoportját képzik és fontos szereppel bírnak a matematikai analízis-ben.
Bevezetés
Legyen az függvény folytonos az intervallumban. Ez azt jelenti, hogy minden -hez és tetszőleges -hoz létezik úgy, hogy
, ha .
Sok esetben meghatározhatjuk az helyhez tartozó lehető legnagyobb -t, amellyel a fenti feltétel teljesül. Jelöljük ezt -val. Ha rögzített, akkor különböző pontokhoz általában különböző tartozik. Könnyű belátni például, hogy az függvény esetében minél nagyobb értéke, annál kisebb az helyhez tartozó . Így a intervallumban az helyhez tartozó a legkisebb, ezért bármely helyen választható gyanánt az 1-hez tartozó . Ez más szóval azt jelenti, hogy minden -re
, ha .
Ez az okoskodás persze általában nem működik. Mivel végtelen sok szám között nem mindíg van legkisebb, ezért egy folytonos függvényhez - a fenti módszerrel - nem mindíg találhatunk olyan -t, ami minden -re jó. De nem is mindíg létezik ilyen . Az függvény esetében , ha , vagyis nem létezik olyan , amely a intervallumban bármely helyen jó lenne. A Heine-tétel szerint ez a jelenség nem fordulhat elő olyan függvények esetében, amelyek egy korlátos zárt intervallumban folytonosak: ilyen esetben kell, hogy létezzen az intervallum minden pontjában egy közös, jó . Ezt a tulajdonságot egyenletes folytonosságnak nevezzük.
Definíció
Az függvény egyenletesen folytonos az I intervallumban, ha midnen -hoz létezik egy (közös, azaz helytől független) , amelyre teljesül, hogy
ha és , akkor .
Forrás
- Laczkovich Miklós–T. Sós Vera: Analízis II. ISBN 978 963 19 6084 6