„Beszélő” változatai közötti eltérés

185 bájt hozzáadva ,  15 évvel ezelőtt
a
szövjav
(Kiegészítés, pontosítás. Stilisztikai korrekciók.)
a (szövjav)
A '''Beszélő''' egy [[liberális]] magyarországi politikai és kulturális folyóirat, havonta jelenik meg. Először [[1981]]-ben adták ki, [[szamizdat]]ként, azaz illegális publikációként, azokban a napokban, amikor [[Lengyelország]]ban bevezették a szükségállapotot.
 
==Története==
Először az [[1981]]-ben adták ki, [[szamizdat]]ként, azaz illegális publikációként, azokban a napokban, amikor [[Lengyelország]]ban bevezették a szükségállapotot.
Nem ez volt az első szamizdat, [[1976]]-tól kezdve jelentek meg ilyenek. A Beszélő újdonsága az volt, hogy szerkesztői nevükkel és címükkel vállalták a cenzúramentes újságírást és lapkiadást, továbbá hogy rendszeresen (negyedévenként) jelent meg és stencilgéppel viszonylag nagy példányszámban sokszorosították. Egyidőben indult a rövid életű szamizdat [[Kisúgó]]val.
 
Nem ez volt az első szamizdat, [[1976]]-tól jelentek meg ilyenek. A Beszélő újdonsága az volt, hogy szerkesztői nevükkel és címükkel vállalták a cenzúramentes újságírást és lapkiadást, továbbá hogy rendszeresen (negyedévenként) jelent meg és stencilgéppel viszonylag nagy példányszámban sokszorosították. Egyidőben indult a rövid életű szamizdat [[Kisúgó]]val.
 
A lapnak főszerkesztője nem volt, a szerkesztők hetenként találkoztak és vitatták meg a beérkezett írásokat. A lap vezető politikai elemzéseit többnyire [[Kis János]] írta, de a lap irányvonalát a szerkesztők közösen határozták meg.
 
Az újságot [[1981]] és [[1986]] közt [[Dunabogdány]]ban, egy parasztházban nyomtatta Orosz István, az elosztóközpont Miklóssy Endre budapesti lakása volt. A nyolcvanas évek közepétől [[Demszky Gábor]] sokszorosította és terjesztette társaival. A Beszélő köré csoportosuló értelmiségiek fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban, pl. [[Kis János]], Kőszeg Ferenc, Petri György, Nagy Bálint, Haraszti Miklós, Eörsi János, [[Magyar Bálint]], [[Solt Ottilia]], Havas Gábor, Iványi Gábor (tőle származik a Beszélő elnevezés).
 
A kommunista rendszer magyar sajtójában több fontos tabutéma volt: az [[1956-os forradalom|1956]], a határon túli magyarok ügye, a vallási- és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a szegénység kérdése. A szerkesztők ezért úgy döntöttek, hogy a folyóirat minden számában közölnek írást ezekről a témákról.
A Beszélő köré csoportosuló értelmiségiek fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban, pl. [[Kis János]], Kőszeg Ferenc, Petri György, Nagy Bálint, Haraszti Miklós, Eörsi János, [[Magyar Bálint]], [[Solt Ottilia]], Havas Gábor, Iványi Gábor (tőle származik a Beszélő elnevezés).
 
A szerkesztőket folyamatosan lehallgatták, követték, megfigyelték, gyakoriak voltak a házkutatások. Még [[1986]]-ban is előfordult, hogy terjesztéséért embereket súlyosan meghurcoltak. A szerkesztők ellen a [[összeesküvés|konspirációs]] jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetve szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettek és többször kihallgatták őket, miközben a kihallgatók leplezték, hogy az állambiztonsági szervezethez tartoznának. ''„Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor [[1983]] márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos politikai[[politika]]i pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a »gulyásszocializmushoz«[[gulyásszocializmus]]hoz kapcsolódó nyugati illúziókat”'' - mondta Kőszeg Ferenc <ref>[http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról].</ref>
A kommunista rendszer magyar sajtójában több fontos tabutéma volt: [[1956-os forradalom|1956]], a határon túli magyarok ügye, a vallási- és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a szegénység kérdése. A szerkesztők ezért úgy döntöttek, hogy a folyóirat minden számában közölnek írást ezekről a témákról.
 
A szerkesztőket állandóan lehallgatták, követték, megfigyelték, gyakoriak voltak a házkutatások. Még 1986-ban is előfordult, hogy terjesztéséért embereket súlyosan meghurcoltak.
A szerkesztők ellen a konspirációs jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetve szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettek és többször kihallgatták őket, miközben a kihallgatók leplezték, hogy az állambiztonsági szervezethez tartoznának. ''„Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor 1983 márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos politikai pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a »gulyásszocializmushoz« kapcsolódó nyugati illúziókat”'' - mondta Kőszeg Ferenc [http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html].
 
A 20. számot, amelyben megjelent a „Társadalmi szerződés”, a nagy érdeklődés miatt már 2000 példányban kellett nyomtatni.
 
==A rendszerváltás után==
A rendszerváltás óta már legálisan adják ki, [[1990]] és [[1995]] között hetilapként, azóta havi rendszerességgel megjelenő folyóiratként. Első legális főszerkesztője Kőszeg Ferenc volt. [[1995]] és [[2003]] között főszerkesztő: Kiss Ilona, [[2003-tól]] óta Mink András tölti be a posztot.
 
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.beszelo.hu A Beszélő az interneten]
*[http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról]
<references/>
 
[[Kategória:Magyarországi sajtótermékek]]