„Kazimierz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
A települést [[Nagy Kázmér]] lengyel király alapította [[1335]]-ben egy [[visztula]]i szigeten, az ő nevét viseli ma is a kerület. Kazimierz hosszú ideig önálló volt, területét fal vette körül és számos előjoggal bírt, saját városháza és piactere volt. Nagy Kázmér komoly szerepet szánt a településnek, itt akarta elhelyezni a többi között a [[Jagelló Egyetem]]et is.<ref>Bács Gyula, Délkelet Lengyelország, 132. oldal ISBN 963-2432-037</ref> A rendszeres áradások miatt azonban feladta nagyra törő fejlesztési terveit.
A 15.század utolsó évtizedében számos atrocitás érte Krakkó zsidó lakosságát; közülük sokan a közeli Kazimierzbe költöztek, ahol zsinagógát építettek. 1494-ben Krakkóban tűzvész pusztított, amelyért a város keresztény lakossága az izraelita vallásúakat tette felelőssé. Kisebb-nagyobb pogromok követték egymást, valamint megtiltották számukra a város falain belüli letelepedést. Egy évvel később [[János Albert]] király a keresztény támadások miatt Kazimierzbe telepítette a zsidó lakosságot. A település ettől kezdve sok iparosnak, kereskedőnek, mesternek és művésznek adott otthont. A zsidók nagyjából Kazimierz területének egyötödét lakták, ez a településrész lett a lengyel zsidóság, szellemi és kulturális központja, ahol több híres hittudós tevékenykedett az évszázadok során.
Kazimierz fejlődése a 17. században tört meg, amikor a királyi udvar [[Varsó]]ba költözött, így a mesterek, művészek elvesztették a jövedelmező megrendeléseket. A svédekkel vívott háborúk során a várost a szemben álló felek egyaránt kifosztották, a polgárokat megsarcolták. A lengyel állam összeomlása után a település osztrák uralom alá került,<ref>Lengyelország, 202. oldal ISBN 963-0945-681</ref> és Krakkó egyik érdektelen elővárosává vált. Kazimierz a 18. század végén, miután az osztrák hatóságok a falak lerombolására adtak utasítást, elveszítette önállóságát, és [[1791]]-ben a folyamatosan növekvő Krakkó részévé vált. A zsidó lakosság ekkor engedélyt kapott arra, hogy Krakkó bármely pontján letelepedjen, és a módosabbak el is költöztek a túlzsúfolt Kazimierzből a városközpontba.<ref>The Kazimierz district guide</ref> A 19. században a várnegyed és a kerület közötti Visztula-ágat feltöltötték.
[[1941]]-ben, [[Lengyelország]] [[náci]] megszállása után a németek a Kazimierztől délre fekvő Podgórze kerületben alakították ki a gettót, itt működött Oskar Schindler híres gyára is, amely a zsidó munkaerőt használta ki. Krakkóban 68 ezer zsidó élt a német bevonuláskor, közülük mindössze néhány száz élte túl a második világháborút. <ref>Lengyelország, 212. oldal ISBN 963-0945-681</ref>
| |||