„Koós Ferenc Kör” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
11. sor:
Szemlér Ferenc így emlékezik: "A névadó és irodalmi szándékai öntudatlanul is befolyásoltak bennünket. Hiszen a csütörtök esti heti üléseknek mindig csupán az első felét töltötték ki az anyagi, adminisztratív és egyéb súlyos ügyek, a másik felerészben jöttünk mi, a [[költő]]k, többen is, jött [[Nagy Borbála|Nagy Boriska]] mint [[dráma]]író, majd fellángoltak a viták [[Ady Endre|Adyról]], [[Mihai Eminescu|Eminescuról]], [[Karinthy Frigyes|Karinthyról]], [[Dimitrie Gusti|Gusti]] professzorról, s ha jól emlékszem, az [[utópista szocializmus|utópista szocialistákról]]."
 
A Diákosztály tevékeny tagja volt kezdő íróként [[Nagy Borbála]] s a fiatalon meghalt [[Tóthpál Dániel]], a [[hétfalu]]si [[csángók]] költője is. A jövendő képzőművészek közül [[Abodi Nagy Béla]], [[Andrásy Zoltán]], [[Bene József]], [[Brósz Irma]], [[Tollas Júlia]] tűnt fel a Diákosztályban, valamint a tragikus körülmények között elhunyt, egész fiatalon Simu-díjas Jakab András hétfalusi csángó szobrászművész, az [[orgona]]művész [[Benedek Kálmán]], a műépítész Katona József, a későbbi orvosprofesszorok, orvosi szakírók közül [[Bajkó Barabás]], [[Fazakas János]], [[Serester Zoltán]], [[Szabó István (orvos)|Szabó István]].
 
A Diákosztály a szegény sorsú magyar főiskolások számára otthont létesített, előbb a Leonida utcában, majd a Sfinţii Voievozi-on. 1930-ban 126 magyar főiskolás tartozott a Diákosztályhoz, közülük 58 fő az otthonban lakott.
 
Noha az önképzőköri ülések is nyíltak voltak, a Diákosztály tagjai az évente megrendezett [[diák]]bálokkal, műkedvelő előadásokkal kapcsolódtak be igazán a bukaresti[[bukarest]]i [[magyarság]] társas életébe. 1933-tól elnöke Szemlér Ferenc; ekkor egy [[irodalom|irodalmi]] és egy [[kisebbség]]jogi szemináriumot létesítettek, s valamennyi tagot szemináriumi munkára ösztönöztek. A magyar irodalom, [[történelem]], a kisebbségi élet jogi[[jog]]i vetületei kérdéseiről meghívott szakértők tartottak előadásokat.
 
Az [[1930-as évek]] végén, az [[1940-es évek]] elején a Koós Ferenc Kör fokozatosan elsorvadt. Az [[1960-as évek]]ben előbb a bukaresti magyar főiskolások ''Irodalmi Kör''e, majd a [[Petőfi Sándor Művelődési Ház]] ''Juventus Klubja'' idézte fel újra a Diákosztály hagyományait, de maga a Diákosztály csak 1990-ben éledhetett újjá.