„Viszota Gyula” változatai közötti eltérés

Apja és nagyapja is Ercsiben működtek mint kántortanítók. Középiskoláit (1880-88) a budapesti [[Budapest II. kerülete|II. kerületi]] főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig (1888–1892) a budapesti tudományegyetemen végezte; ugyanitt doktorált is. 1893-ban a [[sopron]]i állami főreáliskolához nevezték ki helyettes, majd rendes tanárnak, innét 1901-ben a budapesti [[Budapest VI. kerülete|VI. kerületi]] főgimnáziumba helyezték át. 1907-ben a [[Budapest X. kerülete|X. kerületi]] kőbányai főgimnázium szervezésével bízták meg, és ennek igazgatója lett. Később a vallás- és közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztályának vezetője volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1913-ban levelező tagjai, 1932-ben rendes tagjai sorába választotta.

 

Kiemelkedő szerepe volt [[Széchenyi István]] életrajzi adatainak föltárásában, kéziratainak kiadásában, szövegeinek magyarázatában, kötetei gazdag tartalmú forrásművek. Rendezte az MTA Széchenyi-múzeumának anyagát, kiadta Széchenyi naplóját. Viszota Gyula az MTA történetírója is, behatóan foglalkozott az első magyar tudományos testület múltjának első félszázadával. Idevonatkozó értekezései az irodalom és tudomány sok jelentős mozzanatát támasztották fel az utókor előtt.

 

Cikkei a következő hírlapokban és folyóiratokban: Budapesti Hírlap (1898. Dunántúl-Tiszántúl, 1904. A Lenkey-század); a Magyar Nyelvőr (1898. Régi magyar közmondások); Magyar Kritika (1898. Margalits M. Közmondásairól, Kugler Emléklapjáról, Beőthy Irodalomtörténetéről, 1899. Csapó Kisfaludy és Horatius párhuzamáról, Bellágh, Pázmány, Kempis Krisztus követése kiadásáról, az Eperjesi Széchenyi-kör 1899. Évkönyvéről, a Dugonics-Társaság 1899. Évkönyvéről; Műcsarnok (a soproni képkiállításról); Orsz. Középiskolai Tanáregylet Közlönye, M. Középiskola, Irodalomtörténeti Közlemények (1898. Kisfaludy Károly: Murányvár ostromának forrása, 1903. Dobozy Mihály és hitvese költői feldolgozásai, 1906. Kazincy Ferenc jegyzetei, 1907. Kisfaludy Sándor ''Ulysses és Penelope'' című drámájának forrásai); Otthon (1901. A Murányi Vénusz a magyar költészetben); Tanulók Lapja (1901. A Rákosi szántó dala és a Szózat ellendala); Akadémiai Értesítő (1901. Egykori tudósítások az Akadémia megalapításáról, 1904. A M. T. Akadémia címére, 1906. Tagajánlások az Akadémiában, 1907. Kisfaludy Sándor a recensiókról, Eötvös és Trefort tervezett magyar folyóirata, a ''Pesti Havi Irat'', Gróf Teleki József mellszobra az Akadémiában, A Stadium megírásának története, 1908. Bajza József levele Széchenyihez az Aurora és Tudománytár ügyében, 1909. Széchenyi és Kazincy, Az Akadémia emlékserlegei, Kisfaludy Sándor és az 1809. insurrectio, Kazincy Ferenc működése az Akadémiában, 1910. A Tudománytár története, 1911. Kisfaludy Sándor és a M. T. Társaság, Vörösmarty Mihálynak akadémiai folyóirat tervezete, Széchenyi és Cuczor Gergely); Budapesti Szemle (1903. A Kelet Népe történetéhez, 1904. Széchenyi politikája 1842-45-ben, 1905. A Stadium megjelenésének és eltiltásának története, 1907. Széchenyi első műve, 1909. A Hitel második kiadása, Széchenyi, Vörösmarty és az Akadémia működésének első évei; Széchenyi, Kossuth és a gyáralapító-társaság, 1910. Kossuth Lajosnak egy betiltott vezércikke 1846-ból); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (1903. 38. k. Kisfaludy Károly hagyatéka, 39. k. Kisfaludy Károly mint hirlapíró); Egyet. Philologiai Közlöny (1903. (Cucor és Vörösmarty hivatalos magyar nyelvtanai, 1907. Kisfaludy Sándor ismeretlen levelei, 1909. Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című költeménye első alakjában); Gazdaságtörténelmi Szemle (1904. Gróf Széchenyi és a magyarországi lóversenyek); M. Nyelv (1905-06. Az ön története, 1906. Az Akadémia és az Országgyűlés a «honosítás» szóról, 1908-1909. A névelő, A M. T. Társaság Zsebszótárának történetéhez, A Magyar Tudós-Társaság nagy szótárának története); Művészeti (1905. Egy művésztársaság eszméje 1831-32-ben, 1907. Ferency István és az Akadémia, Barabás Miklós és Markó Károly akadémiai tagsága); ''[[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Ujság]]'' (1905. Gróf Széchenyi Istán levele a nemzetiségi kérdésről, 1906. Gr. Széchenyi István első nyomtatott könyve, Kossuth Lajos levele Széchenyihez a lánchídi nyilatkozat ügyében, Deák, Eötvös és Széchenyi Kossuth Pesti Hirlapjáról, 1910. Széchenyi István és múzsája); Századok (1907. Széchenyi iskolai bizonyítványai, 1909. József nádor és az 1809. nemesi felkelés); Magyarország (1907. Adatok Kossuth Lajos hirlapírói működéséhez); Közgazdasági Szemle (1907. A parasztkérdés a skandináv népeknél, különösen a dánoknál); M. Mérnök és Építészegyleti Közlönye (1909. Gr. Széchenyi István és a soproni gőzmalom, 1910. Szegedi gőzmalmi terv 1842-ből); M. Középiskola (1909. Széchenyi István tanítóiról).

 

== Források ==