„Helgoland” változatai közötti eltérés

130 bájt törölve ,  9 évvel ezelőtt
kozmetikázás
(kozmetikázás)
''Ez a szócikk a szigetről szól. Bővebben lásd még: [[Helgoland (egyértelműsítő lap)]]''
 
'''Helgoland''' ([[fríz nyelv]]en ''Deät Lun'', a.m.: Föld,<ref>[http://www.nordfriesland-datenbank.de/orte/helgoland.html Helgoland az Északfríz Adatbank honlapján]{{de}}</ref> [[angol nyelv|angolul]] régebben ''Heligoland'') [[Németország]] egyetlen igazi nyílt tengeri [[sziget]]e. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgy nevezett ''DüneDüné''ből, amelyeket [[1721]]-ig egy földnyelv kötött össze. A dűnén található a sziget repületere, egyébként rendszeresRendszeres hajójáratok kötik összeközlekednek [[Cuxhaven]]nal, [[Bremerhaven]]nal és [[Böse]]val felé. Vámszabad területnek minősül, így nyaranta sok turista keresi fel.
 
== Földrajza ==
 
=== A fősziget ===
A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az ''Oberland'', magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt ''Unterland''nak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, márcsakmár csak az uralkodó nyugatias irányú szelek miatt. Az abszolút magasságrekordot azonban a szigettől különálló sziklaszirt, a ''Lange Anna'' (Hosszú Anna) tartja, amely 61,3 méter magas.
 
=== A Düne ===
A kisebbik sziget, a ''Düne'' (jelentése ugyanaz, mint magyarul: dűne) egy 1&nbsp;km-re fekvő kicsiny strand- vagy homoksziget, amelyet egészen 1721-ig természetes gátföldnyelv kapcsolt a főszigethez,. Akkor ez egy viharban megsemmisült, azóta nem lehet száraz lábbal átkelni a két sziget között. A Dünén található a sziget repülőtere, kempingezőhely, valamint egy faházas falu is.
 
=== Éghajlata ===
[[Fájl:Klimadiagramm-Helgoland-Deutschland-metrisch-deutsch.png|thumb|200px|A sziget éghajlata]]
Tipikusan [[óceáni éghajlat]] jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok eső, nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek, hogy: ''mentes a [[pollen]]től'', így az kiváló üdülőhely az [[allergia|allergiásoknak]].
 
A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a -5 °C alatti hőmérséklet. Az [[Észak-Atlani áramlás]] melegító hatásának következtében a tenger 5 °C-os átlaghőmérsékletű még télen is, ami melegebb a hasonló szélességi körök átlagánál, soha nem fagy be. Kelet-északkeleti irányból betörhetnek az orosz sztyeppék felől hideg, illetve nyáron meleg szelek, ezáltal akár 10 °C-kal melegebb is előfordulhat, mint a tőle dlkredélkeletre fekvő, szárazföldi [[Hamburg]]ban.
 
A [[köd]] gyakori vendég errefelé, főleg télen, és a tavasz is csak későn kezdődik, érzékelhetően csak májustól emelkedik a hőmérséklet. Nyáron a levegőé 20 °C fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a tengertengervízé a legmelegebb időszakban (augusztus) 16-17 °C-ig emelkedik. Az ősz a legnedvesebb időszak, ezekben a hónapokban 15-20 napon át esik az eső. Az átlagos évi középhőmérséklet 9 °C körüli (ez az észak-magyarországi síksági területek átlaga), míg a csapadék 700mm körüli. Hó ritkán fordul elő.
 
== Történelem ==
A szigetet a kora középkortól a frízek lakják. 1402 és 1714 között a schleswigi területekkel együtt [[Dánia]] fennhatósága alá került. 1814-ben a britek szerezték meg. [[Napóleon]] kontinentális zárlata idején [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia]] számára létfontosságú volt a jelentős csempészetet lebonyolító sziget. Helgolandot [[Németország]] a kelet-afrikai [[Zanzibár]] szigetéért kapta meg cserébe. Az átadásátadást megpecsételő kézfogásra 1890. augusztus 10-én került sor Sir Barkley angol kormányzó és a csónakból partra szálló [[II. Vilmos német császár|II. Vilmos császár]] között. Az [[Elba (folyó)|Elba]] torkolatában, stratégiai helyen fekvő szigetet az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] idején valóságos erőddé építették ki. A hadiflotta bázisául szolgáló szigeten a sziklába hét emelet mélyen alakítottak ki bunkerrendszert. 1945. április 18-án közel ezer angol repülőgép emiatt bombázta le a szigetet. A háborút követően, a megszálló britek a lakosságot kitelepítették, majd két évvel a bombázás után 1947. április 18-án a sziklaüregeket berobbantották. Eredetileg az egész szigetet el akarták tüntetni a föld színéről, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. Ezután 1952-ig a [[Brit Királyi Légierő]] gyakorlótérnek használta a szigetet, a lakosság csak ekkor térhetett vissza.
 
== Politika ==
A szigeteket légi, illetve vízi úton lehet megközelíteni. A sziget nem része a [[Schengeni övezet]]nek.
=== Víziközlekedés ===
A turistaszezonban napontnaponta atöbbtöbb hajójárat, fürdőhajó és gyorsjűáratúgyorsjáratú katamaránok is járnak a német északi-tengeri kikötőkből Helgolandra. Főleg [[Cuxhaven]]ből, [[Wilhelmshaven]]ből és Bösum szigete a fő kiindulópontok. A téli időszakban, főleg októbertől márciusig drasztikusan leesikcsökken a napi hajóforgalom, a fürdőhajók egyáltalán nem, a katamaránok nagy része nem jár. A mellékidőszakokban a hajókon nagyrészt csak a sziget lakói, illetve azok rokonai, ismerősei utaznak, ami télen egyébként is veszélyesebb. Normál hajóval Cuxhavenből az út 130 perc, gyorsabb járatú katamaránokkal vagy szárnyashajóval 70 perc.
 
== Látnivalók ==
== Madárvilág ==
[[Fájl:Basstoelpel 05.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szulák, lummák és csüllők a sziklán]]
Tavasszal a sziget nyugati részén függőlegesen magasba emelkedő, vörös és fehér rétegekből álló homokkő falon sok ezer pár tengeri madár fészkel. A szorosan egymás mellett sorjázó fészkek többségét a sirályfélék közé tartozó [[csüllő]]k és az alkafélék közé tartozó fekete-fehér tollazatú [[lumma|lummák]] lakják. Kisebb számban [[alka]] és [[északi sirályhojsza]] is költ a sziklaperemeken. Az utóbbi évtizedekben visszatelepedett a korábban kipusztult [[szula]] is. A sziklákon fészkelő madárfajok államányaiállományai a következőképpen alakultak az elmúlt években:
 
{| {{széptáblázat}}
|}
 
Az atlanti partvidék mentén zajló [[madárvonulás]]ban a sziget jelentős forgalmat bonyolít le. Emiatt 1909-ben Helgolandon Hugo Weigold madárvártát alapított. A felföldFelföld gyér bozótosaiban sok ezer [[énekesmadarak|énekesmadár]] keres menedéket, pihenőhelyet, ezt kihasználva tudják befogni és [[gyűrűzés|meggyűrűzni]] őket. A nagy tömegben vonuló gyakori fajok mellett kelet-ázsiai, [[szibéria]]i ritkaságok is előfordulnak, ami azzal magyarázható, hogy egyes példányok rossz irányba indulnak el a telelőhelyükre vezető úton. A madárfogáshoz egy nagyméretű, tölcsérszerűen keskenyedő eszközt fejlesztettek ki, amelyet máshol is többnyire szigeteken alkalmaznak és közkeletű neve "Helgoland-csapda".
 
== Irodalom ==
2 806

szerkesztés