„Magyar Kurír (1911–)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) |
|||
7. sor:
[[II. József magyar király|II. József]] magyarországi uralkodása idején (1780-1790) Pozsonyban, a magyarországi magyar nyelvű újságírás székhelyén (1788-tól Pestre került át) az újságíró-szerkesztők és a nyomdász-kiadók között többször is feszült viszony alakult ki. Ennek oka volt, hogy az újságírók, akik alkalmazottai voltak a nyomdászoknak, többször panaszkodtak a haszon aránytalan elosztása miatt, kevesellték az újságok bevételéből részükre juttatott honoráriumot. Emiatt többször tettek kísérletet az önállósulásra, ám annak ellenére, hogy az uralkodó eltörölte a kiadói privilégiumokat (sajtómonopóliumot), a pozsonyi nyomdász-kiadóknak ezután is sikerült megőrizniük a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziától]] nyert kizárólagos újságkiadási jogaikat az ország egész területén.
Tállyai Dániel – aki a [[Pressburger Zeitung]] (1764-1929) újság szerkesztője volt 1783 és 1786 között, és kiadója volt a szlovák Presspurské Noviny újságnak – 1786-ban elérkezettnek látta az időt arra, hogy függetlenítse magát a nyomdászoktól és egy saját, nagyszabású újságvállalatot hozzon létre. 1786 közepén [[Szacsvay Sándor]]ral – aki 1781-82-ben Pozsonyban [[Rát Mátyás]] mellett dolgozott az első magyar nyelvű újságnál, a [[Magyar Hírmondó]]nál, és amelynek 1784-től 1786-ig szerkesztője is volt – egész újságkiadó-hivatal tervét dolgozták ki, amelynek keretében egy új magyar és egy német nyelvű újságot akartak megjelentetni. 1786 második félévére közösen közzé is tettek előfizetési felhívást két új lapra: Magyar Kurír (Magyar Kurir) néven egy magyar nyelvű, és Pressburger Merkur címmel egy német nyelvű újságra. Lapvállalatuk harmadik tagja a Tállyai által ekkor még mindig szerkesztett szlovák nyelvű Presspurské Noviny lett volna.
A pozsonyi nyomdászok ennek a tervnek megvalósulását igyekeztek meggátolni: a hatóságokat elárasztották beadványaikkal, amelyekben a Mária Teréziától nyert privilégiumaik megvédését kérték. Tállyaiék viszont arra hivatkoztak, hogy II. József megszüntette az újságmonopóliumokat. Tállyai, nem várta meg a bizonytalankodó Helytartótanács döntését, és a tervezett időpontban, július 1-jén engedély nélkül is kinyomtatta és szétküldte a Magyar Kurír és a Pressburger Merkur első számát. Ez a lépés a kiadók javára döntötte el a kérdést. A pozsonyi magisztrátus az engedély nélküli újságkiadás megtorlásaként – mivel Tállyait nemessége védte – a nyomdászt két napra börtönbe záratta. Tállyai újabb beadványokat írt, de kérését a Kancellária december 30-án végleg elutasította. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy Tállyai a pozsonyi újságírók közül a leggyakrabban vétett a cenzúra ellen.
| |||