„Mach-szám” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
43. sor:
Teljesen szuperszonikus sebességnél a lökéshullám felveszi kúpalakját, és vagy teljesen szuperszonikus lesz az áramlás, vagy (tompa tárgy esetén) nagyon kis szubszonikus áramlási tér marad a tárgy orra és a lökéshullám között, melyet maga előtt kelt. (Éles tárgy esetén nincs levegő az orr és a lökéshullám között: a lökéshullám az orrnál kezdődik.)
Régen a hangsebbeség elérése idején, azt hitték, hogy a hangrobbanás pont akkor és csak akkor keletkezik, amikor a repülőgép ép eléri a hangsebességet, azonban ez nem igaz. A hangsebesség felett repülő gép folyamatosan hangrobbanást kelt. A hangrobbanás azon a helyen hallható, ahol a hangsebességnél vagy éppen hangsebességgel repülő gép által keltett lökéshullám áthalad, elmetszi a földfelszínt vagy azt a pontot ahol a „hallgató” áll.. A szuperszonikus sebességgel haladó repülő ezt a lökéshullámot mintegy „húzza” magával folyamatosan, egészen addig amíg hangsebességnél gyorsabban repül. Ebből következik, hogy a hangrobbanás a repülőgépet mintegy követi, ezért minden pillanatban más-más helyen hallható. Ezek a helyek a repülési irányt követik.
Régen a hangsebesség elérése idején, azt hitték, hogy a hangrobbanás pont akkor és csak akkor keletkezik, amikor a repülőgép ép eléri a hangsebességet, azonban ez nem igaz. A hangsebesség felett repülő gép folyamatosan hangrobbanást kelt. A hangrobbanás azon a helyen hallható, ahol a hangsebességnél gyorsabban vagy éppen hangsebességgel repülő gép által keltett lökéshullám áthalad, elmetszi a földfelszínt vagy azt a pontot ahol a „hallgató” áll. A szuperszonikus sebességgel haladó repülő ezt a lökéshullámot mintegy „húzza” magával folyamatosan, egészen addig amíg hangsebességnél gyorsabban repül. Ebből következik, hogy a hangrobbanás a repülőgépet mintegy követi, ezért minden pillanatban más-más helyen hallható. Ezek a helyek a repülési irányt követik.
Ahogy a Mach-szám nő, a lökéshullám erősödik és a Mach-kúp egyre hegyesedik. Amint a közeg áramlása közben keresztülhalad a lökéshullámon, sebessége csökken, és hőmérséklete, nyomása és sűrűsége növekszik. Minél erősebb a lökéshullám, annál nagyobbak a változások. Elég nagy Mach-számnál a hőmérséklet-növekedés olyan nagy lehet, hogy a lökéshullám után a gázmolekulák [[ionizáció]]ja és [[disszociáció]]ja megkezdődik. Az ilyen áramlást hiperszonikusnak nevezik.
| |||