„Kallómalom” változatai közötti eltérés

A '''kallómalom, kalló''' a gyapjúból készült szövetanyagok nedves állapotban való mechanikai tömörítésére szolgáló, vízi energiával működő gép, amely a vízikerék forgó mozgását - egy erős emelő, lendítő karokkal felszerelt tüskés főtengely segítségével súlyos ütőfejek ritmikus felemelésére, ill. leejtésére - hasznosította azáltal, hogy az ütőfejek a nedves szövetet tartalmazó vályúba zuhantak. Egyes helyeken az ütőfejeket rugalmas nyelekre szerelték az ütés erejének fokozása céljából. Ugyanebből a célból készítették a lengő kalapácsos ütőfejű kallót is, melyen a függőlegesen álló, oldalirányban kimozduló, de rugalmas nyélre felszerelt ütőszerkezet verte a tömörítésre betett anyagot. A lényege, hogy a súlyos ütőbot az alatta levő vályúban nedvesen tartott, vagy állandóan locsolt gyapjúszövet folyamatos döngölése által a gyapjúszálak összezsugorodtak, a szövet széltében-hosszában összement, egyszersmind vastagabb, tömöttebb lett. A forgó tüskés tengelyre egy sorban több, 4–8 ütőbotot is ráállítottak így egyszerre több türet posztót tudtak kallózni, kallani.▼