„Puchner Antal Szaniszló” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(kat selmec)
a
'''Puchner Antal Szaniszló''', '''Stanislaus Anton Puchner''', báró ([[Selmecbánya]], [[1779]]. – [[Bécs]], [[1852]]. [[december 28.]]) császári és királyi lovassági tábornok, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] [[erdély]]i főhadparancsnok.
 
== ÉleteÉletpályája ==
[[Pozsony]]ban végezett jogi tanulmányok után lépett a hadseregbe. 1799 és 1801 között hadnagyként szolgált a nemesi testőrségben. Egy könnyűlovas ezred főhadnagyaként részt vett a [[napóleoni háborúk]]ban. A háború után az [[Itália|Itáliában]] szolgált, 1824-től ezredesi, 1832-től vezérőrnagyi rangban. 1834 és 1840 között ő volt a [[Pápai Állam]]ot megszálló osztrák csapatok parancsnoka. 1840-től altábornagyként a bécsi [[Udvari Haditanács]]nál szolgált, majd 1846-ban erdélyi főhadparancsnokká nevezték ki. E minőségében [[1848]]. [[május 29.|május 29-én]] ő nyitotta meg az utolsó erdélyi országgyűlést, amely kimondta a Magyarországgal való uniót.