„Nemanjics István szerb király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(nyelveken)
'''II. István''' vagy '''Elsőnekkoronázott István''' ([[1165]] k. – [[1228]]. [[szeptember 24.]]), szerb fejedelem [[1196]]-tól, király [[1217]]-től haláláig.
 
I. István fiaként született, Angeleosz Izsák bizánci császár leányát vette nőül<ref name=europa>{{Európa uralkodói}} 110. oldal</ref> s elnyerte az "sebastokrator" (önmaga jogán uralkodó) címet<ref name=europa/>. [[1216]]-banÉdesapja véglegkezéből birtokbavehette vette Zétát, lázadó öccsének, Vuknakát a birtokáthatalmat<ref name=europadsztort>{{Dsztortenete}} 25. oldal</ref>, akiméghozzá mármásodszülöttként<ref [[1102]]-benname=dsztort/>. [[III. AndrásIstván magyardöntésének király]]hozhátteréről nem fordultszól segítségérta krónika<ref name=europadsztort/>., Édesapjávalannyit ellentétbentudni csupán, Istvánhogy [[III.legidősebb Honoriusfiát, pápa]]Vukánt, támogatásáthangzatos keresvecímmel aés latinjelentős szertartáshozföldbirtokkal csatlakozottkárpótolta<ref name=europadsztort/>;, cserébes Rómaugyanakkor teljesítetteöccsével kérését,szembeni ésengedelmességre aintette<ref pápainame=dsztort/>. legátusII. "Szerbia,István uralkodása Diokletiakezdetén, Travunijaházassága révén, Dalmáciateljes ésmértékben Chum"élvezte királyáváBizánc koronáztapártfogását<ref name=europadsztort/>. Öccsével, Szentkésőbb Szávávalpedig, amikor azházassága elsőfelbomlott, szerba érsekbizánci pártfogás megírtákmár édesapjukjócskán életétveszített jelentőségéből<ref name=europadsztort/>. SzávaTalán ezzel magyarázható, hogy bátyjaszinte legitimitásátalig atanúsított Keletiellenállást, rítusúamikor szerbségbátyja, előttVukán bizonyítsafelkérésére<ref name=europa/><ref aname=dsztort/> bizánci[[Imre császártólmagyar kapottkirály]] koronával[[1202]]-ben megkoronáztamegtámadta IstvántSzerbiát<ref name=europadsztort/>., Azmegfosztotta érsekiIstvánt székhely Zsicaa letttróntól<ref name=europadsztort/>, és Istvánszáműzetésbe elrendeltekényszerítette<ref name=dsztort/>, hogyVukán eyentúlültetve a koronázásoknakhelyébe<ref ottname=dsztort/><ref kellgroup=a>Ettől történniükkezdve szerepel Szerbia neve a magyar felségterületek között. (Déli szomszédaink története, 25. o.)</ref>. Istvánnak azonban [[1204]] végén vagy [[1205]]-ben sikerült visszaszereznie hatalmát<ref name=dsztort/> és [[1216]]-ban végleg birtokba vette Zétát, Vukánnak a birtokát<ref name=europa/>.
 
Közvetlenül azután, hogy negyedik hadjáratukban a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt, és megdöntötték a [[Bizánci Császárság]]ot, az új vallási erőviszonyoknak megfelelően<ref name=dsztort/> István [[III. Honorius pápa]] támogatását keresve a latin szertartáshoz csatlakozott<ref name=europa/>; cserébe Róma teljesítette kérését, és a pápai legátus "Szerbia, Diokletia, Travunija, Dalmácia és Chum" királyává koronázta<ref name=europa/> [[1217]]-ben<ref name=dsztort/>. Öccsével, Szent Szávával – az első szerb érsek – megírták édesapjuk életét<ref name=europa/>. Száva – hogy bátyja legitimitását a Keleti rítusú szerbség előtt bizonyítsa – a bizánci császártól kapott koronával megkoronázta Istvánt<ref name=europa/>. Az érseki székhely Zsica lett<ref name=europa/>, és István elrendelte, hogy ezentúl a koronázásoknak ott kell történniük<ref name=europa/>.
 
==Jegyzetek==
114 583

szerkesztés