„Roberto Rossellini” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
+1 kép
1. sor:
[[Fájl:Ingrid Bergman in Stromboli.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az 1949-es Stromboli plakátja]]
'''Roberto Rossellini''' ([[Róma]], [[1906]]. [[május 8.]] – Róma, [[1977]]. [[június 3.]]) olasz filmrendező, a [[neorealizmus]] egyik leghíresebb alkotója.
 
== Pályafutása ==
[[Fájl:Ingrid Bergman in Stromboli.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az 1949-es Stromboli plakátja]]
Roberto Rossellini az [[1930]]-as években kezdett az olasz filmgyártásban dolgozni, elsősorban rövidfilmeket készített. Ebben az időszakban szinte kizárólag a [[fasiszta]] ideológiának megfelelő alkotásokat forgattak a [[Cinecittà]]ban. Elsősorban hazafias filmek, az afrikai hadműveletekről szóló alkotások, történelmi filmek, antikommunista művek és vígjátékok készültek. Ez utóbbiaknak saját alműfajuk alakult ki, az úgynevezett fehér telefonos filmek. A kor mozgóképeinek története általában hazug és életidegen volt, a szerepeket a nagy sztárkultusz miatt ismert színészekre osztották, az alkotások környezete színpadias, művi volt, a rendezést elnyomta a csillogó berendezés.<ref>Új Oxford filmenciklopédia, 367. oldal ISBN 978-9639-587-44-1</ref>
 
27. sor:
 
=== Az egyén ábrázolása ===
[[File:Bergman with Rossellini.jpg|bélyegkép|balra|250px|Paolo Rossellini és Ingrid Bergman]]
 
A neorealizmus az 1950-es évekre kimerült. A nézők inkább a szórakoztató amerikai filmekre voltak kíváncsiak, mint a valóságról szóló lehangoló alkotásokra, a politika pedig az általuk közvetített Olaszország-kép miatt támadta őket. Maga Rossellini nem tartozott egyetlen politikai vagy művészeti csoporthoz sem, emiatt a második világháború után az erősen polarizálódott olasz értelmiség részéről számos támadás érte. [[Antifasiszta]] volt, de nem [[kommunista]]. Mussolini hosszú uralma és a háború borzalmai miatt Olaszország erőteljesen balra tolódott, emiatt a katolikus, a kereszténydemokratákkal szimpatizáló rendező elszigetelődött. Ráadásul amikor [[Anna Magnani]]t, a Róma nyílt város főszereplőjét elhagyta [[Ingrid Bergman]]ért, a katolikusok is elfordultak tőle.<ref name="ReferenceA"/>