„Jan Długosz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Jan Długosz''', ''Johannes Dlugossius'' vagy ''Johannes Longinus'' Brzeżnica, 1415 - Krakkó, 1480. május 19. Lengyelországi történetíró és diplomata. A k…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
Nemcsak a legjelentősebb, de legmonumentálisabb alkotása is Długosznak az ''Annales Regni Poloniae''. Műve megírására Oleśnicki sarkallta az akkor még fiatal kanonokot, mivel látta képességeit és tudását. A bíboros mellett kiváló lehetősége is volt erre, mivel állandó bejárása volt a levéltárba, és állandóan bővítette tudásanyagát is. Itáliai tartózkodása során megismerkedett a klasszikus római történetírókkal, s ami beszerezhető volt, azt magával is hozta. A német lovagrenddel való kapcsolatából több porosz krónika került kezébe, s amellett, hogy latinra fordíttatta ezeket, megtanult németül is. Az Annales írásához azonban csak a bíboros halála után 1455-ben fogott hozzá. A mű első változata 1458. és 1461. között készülhetett el, de élete végéig bővítette, csiszolgatta azt. Alkotását a már elhunyt Oleśnickinek ajánlotta.
A történeti munka 12 könyvre oszlik, melyek valamilyen jelentős eseménnyel kezdődnek és zárulnak. A szerző ezek mellett egy bevezetőt és egy zárófejezetet is illesztett művéhez, hogy így kövesse a mintául szolgáló [[Livius]]t. A bevezetőben tárgyalja műve megírásának tényezőit, forráskezelésére vonatkozó tudnivalóit.
A könyveket Lengyelország úgynevezett ''chorographiá''ja, azaz földrajzi leírása előzi meg, így egyesek az első lengyel földrajztudósnak is nevezik Długoszt. Ezután kezdődik az első könyv, mely a pogány kor történetét tárgyalja. A második könyv (965-1038) a kereszténység felvételével kezdődik és a pogányságot követők száműzetését tárgyalja. A harmadik könyv (1039-1081) [[I. Kázmér lengyel fejedelem|Kázmér]] visszatérésétől [[II. Boleszláv lengyel király|II. Boleszláv király]] halálig veszi sorra az eseményeket. A negyedik könyvben (1082-1139) a történet egészen [[III.
Długosz a lengyel őstörténettől kezdve saját koráig írta meg nemcsak országa, hanem egész Közép- és Kelet-Európa történetét. A könyvek – mint a cím is mutatja – annalisztikus rendben, azaz évekre lebontva tárgyalják az eseményeket, így minél közelebb ér szerzőnk saját korához, annál kevesebb évet tárgyal egy könyvben. A legrészletesebben az 1410-es évvel foglalkozik, amelyben pártfogója, az akkor még „pályakezdő” Oleśnicki szerepét emeli ki (tudniillik ő volt az, aki Ulászló királyt megmentette egy felé tartó német dárdától). Ám nem csak kiadta összegyűjtött forrásait, hanem az eseményekhez történeti magyarázatot is fűzött.
A mű forrásai nagyjából az 1385-ös évig csupán oklevelek, feljegyzések és évkönyvek. BOTTLÓ tanulmányában rámutat arra, hogy ettől kezdve azonban már „hiteles tanúvallomásokat” és beszámolókat is közre ad, illetve azok alapján dolgozik. Ennek következtében az események történeti értékelését politikai értékelés váltotta fel. Ez főként az utolsó három könyvre jellemző, s az is nagyban Oleśnicki hatására történt.
| |||