„Jan Długosz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
==Irodalmi munkássága==
Történetírói, irodalmi munkássága igen széles körű volt, így találhatók neve alatt szentéletrajzok, javadalom-összeírások és kisebb-nagyobb történeti művek. Két szentéletrajzát ismerjük: [[Szent Szaniszló]]ét és [[Szent Kinga|Szent Kunigundá]]ét. Jelentős műve a ''Liber beneficiorum dioecesis Cracoviensis'', mely a történészek számára felbecsülhetetlen forrásul szolgál. Első történeti műve a ''Banderia Prutenorum'', mely az 1410-es grünwaldi csatáról szól, csak az első volt a többi hasonló terjedelmű munka mellett. Legjelentősebb alkotása azonban az ''Annales Regni Poloniae'', melyet 25 éven keresztül írt egészen haláláig.
Annales írói tevékenysége, s egyéb irodalmi alkotásai már túlmutatnak a sematikus középkori egyházi történetíráson, bár még első műveit szintén az egyház szolgálatba állította. Kedveli és beilleszti művébe a humanista leveleket, nem veti meg a szóbeli beszámolókat, sőt, mint Livius, gyakran kritikával illeti azokat. Személytelen, vagy passzív mondataival az objektivitás látszatát akarja kelteni, de tollát politikai érdekek szolgálatába állítja. A hazaszeretet, s még inkább a [[Jagelló-ház]] iránti elkötelezettsége nagyban befolyásolja történeti művének kicsengését. Nála nem kitalált családfa, s római leszármazás erősíti az uralkodóházat, mint később [[Bonfini]]nél, hanem az események más, szebb színezetű köntösben való tárgyalása. Długosz, bár életrajza szerint itáliai tartózkodása során inkább a közkézen forgó történeti műveket gyűjtötte (Liviust, [[Sallustius]]t és [[Florus]]t mindenképp – nem kizárt [[Plutarchos]] Nagy Sándor és Caesar életrajzfordításának ismerete sem), ismerte a latin irodalom más, kötött ritmikájú alkotásait, s szerzőit, hogy csak a legismertebbeket említsem: [[Horatius]]t, [[Vergilius]]t, [[Ovidius]]t, vagy a prózai [[Ciceró]]t.
Długosz monumentális alkotása mindenképp előképe annak a Krakkóban és ezzel párhuzamosan Magyarországon kialakuló [[humanizmus]]nak, mely a 15. század végén, illetve a 16. század első felében teljesedett ki Közép-Európában.
==Az ''Annales Regni Poloniae'' keletkezése és felépítése==
16 ⟶ 18 sor:
Długosz a lengyel őstörténettől kezdve saját koráig írta meg nemcsak országa, hanem egész Közép- és Kelet-Európa történetét. A könyvek – mint a cím is mutatja – annalisztikus rendben, azaz évekre lebontva tárgyalják az eseményeket, így minél közelebb ér szerzőnk saját korához, annál kevesebb évet tárgyal egy könyvben. A legrészletesebben az 1410-es évvel foglalkozik, amelyben pártfogója, az akkor még „pályakezdő” Oleśnicki szerepét emeli ki (tudniillik ő volt az, aki Ulászló királyt megmentette egy felé tartó német dárdától). Ám nem csak kiadta összegyűjtött forrásait, hanem az eseményekhez történeti magyarázatot is fűzött.
A mű forrásai nagyjából az 1385-ös évig csupán oklevelek, feljegyzések és évkönyvek. BOTTLÓ tanulmányában rámutat arra, hogy ettől kezdve azonban már „hiteles tanúvallomásokat” és beszámolókat is közre ad, illetve azok alapján dolgozik. Ennek következtében az események történeti értékelését politikai értékelés váltotta fel. Ez főként az utolsó három könyvre jellemző, s az is nagyban Oleśnicki hatására történt.
==Források==
# BOTTLÓ Béla: Dlugosz János Historia Polonicája mint magyar történeti forrás 1385-1418. Bp, Sárkány-Nyomda RT., 1932. 3-6. oldalon tárgyalja Dlugosz életét és műveit
# ZEISSBERG, Heinrich: Die polonische Geschichtschreibung des Mittelalters. Leipzig, bei Hirzel, 1873. – Długosz életéről 197-264. oldalakon
| |||