„Majer István (pedagógus)” változatai közötti eltérés

Nevezetesebb cikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban: Tudományos Gyűjtemény (1835. VIII. ABC-ék tökéletesítéséről, XII. Észrevételek a m. tudós társaságnak ajánlatban levő egyszerített kettős másslahangzóiról, 1836. III. Min alapszik azon sokoldalú és szoros összeköttetése a religiónak a művészetekkel, mely a katholikus egyházban oly fölségesen tündöklik); Jelenkor és Társalkodó (több mint 12 évig levelezője); Honművész (1835. II. Fametszés); Regélő (1835. Szeget szeggel, 1837. A divat és fényüzési túlságok ellen); Egyházi Tár (1837. Fogarasi görög kath. megye 1835. Névkönyve); M.[[Magyar SzionSion]] (1838. Az oltári szentség imádása Muzslán, 1838. Töredék az ertsi apátság történetéhez, A keresztény hit terjesztéséről missiók által); Religio és Nevelés (1841. Magyar sz. Erzsébet emléke, 1843. Népnevelési vezéreszmék, 1845. Vándorpillanatok: Fiume, Triest, Adriai-tengeren, Egyházi énekről, Népnevelés keresztény szellemben, 1846. Az iskolai ifjúság föllépéséről, 1848. Iskolai imádságról, 1849. Pillanat a szentföldre; ezen lapba 50-nél több czikket írt); Társalkodó (1842. Smidt Ferdinand József derék hazánkfia); Magyarföld és Népei (1846. Muzslai népviselet); Nemzeti Ujság (1847-48.); Honderű (1847. I. Casagrande, II. A nyilvános nőnevelés rendszerének korszerű vizsgálata, Casagrande); kassai Képes Ujság (1848. Április 10-re, mint V. Ferdinand apostoli királyunk születés napjára, költ., A szabadság oszlopa Casagrangetől, 1848. márczius 15. emlékeül felállítandó Pesten a szabadságtéren, Mária Nostra, két képpel); Nemzetőr (1846 Kossuth villámokkal jár); Kath. Néplap (1848. Genoveva szép története, 1850. Sz. Józsefről nevezendő falusi ipartanodákról, Kisdedóvásról, Egy atyának oktatása Gyertyaszentelő B. Asszony ünnepére, Az isteni gondviselés csodálatos, Jó az Isten, jót ád, Komoly szó a szülőkhöz, Népnevelési nézetek, 1851. Hébecz); Kath. Iskolai Lap (1849. Föl népnevelők a reform mezejére); Remény (1851. Irodalmi régiségek, Baróti Szabó Dávid kézirataiból 1793.); Családi Lapok (1852. Pesti virág- és terménykiállítás, Kesseleőkeő, Bölcsőde); Pesti Napló (1853. 937. sz. Az éltető erő újabb tüneményei); M. Sajtó (1855. 96. sz. Pázmány Füzetekről, 95. sat. sz. Menhely a szegény árváknak, vagy az árva gyermekek neveltetéséről és különösen Pesten állítandó gyámoldákról, pályadíjas mű); Vasárnapi Ujság (1856. Esztergomnak története és leírása az esztergomi basilika felszentelése alkalmából, Szent-Márton Pannonhegyén, Pesti József-árvaház, Károly Ambrus, esztergomi érsek, Kopácsy József, Lósy Imre, Oláh Miklós, Rudnay Sándor, Scitovszky János, Széchenyi György, Várady Pál, Bakacs Tamás élete, 1858.); István bácsi Naptára (1856-57. A vasárnapi iskolákról, A népnevelők teendői hónaponkint, Bölcsi iskolamesterek követésre méltó népnevelési módja, 1857. Garay-Walter Zsuzsánna, 1858. A népnevelők mint selyemtenyésztők, Az első nőműkiállítás Budapesten, 1859-60. A tompaeszűek neveléséről, 1862. Kürthön hogyan tanítják a honismét, s Kürth ismertetése, A nő mint a szenvedők vigasztaló angyala, Ney Ferencz, Palkovics György egy derék tót hazánkfia, Szentgály Ágoston Benedek, A két Heliser, Ney Ferencz, 1863. A nyolcz kürthi koszorú, 1864. Az esztergomi vártemplom épülő homloktornácza, A falu korcsmájában hogy lehet a közjót előmozdítani, Zibrinyi József, Felfedezett emlék Visegrád fénykorából, 1865. Isten legnagyobb tisztelet-, kegyelet- és szeretetünkre méltó. A gazdászattanításának szüksége néptanodáinkban, 1866. Bethlehem, pásztorjáték, 1868. A gazdászati ipar legjobb óvszer az inség ellen, 1870. Majer-Tillmann Antonia emléke, 1873. Brunszvik Teréz grófnő, 1887. Kellner Lőrincz életrajza, Gróf Széchenyi István és az iparos növendék); Tanodai Lapok (1856. A tanítói könyvtárakról, 1857. Minő módszert kell követni a német nyelv tanításában, 1858. A népiskola gyakorlati, korszerű vagyis életrevaló legyen, 1862. Az elemi tanodai nevelés mint tudomány és mesterségről, 1863. Gazdászat, s jelesen a kertészet, gyümölcsészet tanítását és begyakorolhatását nem mellőzheti a jó népnevelő); Pázmány Füzetek (IV. 1859. Adventi tanítások); Nép Ujsága (1859-60. István bácsi levelei); Idők Tanúja (1860-68.); Esztergomi Ujság (1863-tól); Képes Ujság (1864. Arany tanácsok István bácsitól, 11 vezérczikk); Religio (1865. Az esztergomi új papnövelde, 1886. De jubilaeo archi-episcopi sacerdotali solemniter celebrando); Sürgöny (1866. 243-45. sz. Esztergom főpapjai); Egyházi Lapok (1867. A házasság szentségének három nőnemre való befolyásáról); Esztergomi Közlöny (1867-1868.); az esztergomi kisdedovoda Értesítőjében (1874-84. Elnöki beszédei és évi jelentései); Isten igéje (1876-tól); Esztergom (1878-tól); M. Nyelvőr (1883. Az «ivad» szóról); Jézus szent szivének Hirnöke (1884-től); Isten Igéje (1884-től); Ország-Világ (1885. Ipolyi-Stummer Arnold püspök); a M. Államnak is munkatársa volt.