„Jan Długosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
Annales írói tevékenysége, s egyéb irodalmi alkotásai már túlmutatnak a sematikus középkori egyházi történetíráson, bár még első műveit szintén az egyház szolgálatba állította. Kedveli és beilleszti művébe a humanista leveleket, nem veti meg a szóbeli beszámolókat, sőt, mint Livius, gyakran kritikával illeti azokat. Személytelen, vagy passzív mondataival az objektivitás látszatát akarja kelteni, de tollát politikai érdekek szolgálatába állítja. A hazaszeretet, s még inkább a [[Jagelló-ház]] iránti elkötelezettsége nagyban befolyásolja történeti művének kicsengését.
 
Nála nem kitalált családfa, s római leszármazás erősíti az uralkodóházat, mint később [[Antonio Bonfini|Bonfininél]], hanem az események más, szebb színezetű köntösben való tárgyalása. Długosz, bár életrajza szerint itáliai tartózkodása során inkább a közkézen forgó történeti műveket gyűjtötte ([[Titus Livius|Livius]]t, [[Caius Sallustius Crispus|Sallustius]]t és [[Florus]]t mindenképp – nem kizárt [[Plutarkhosz]] [[III. Alexandrosz makedón király |Nagy Sándor]] és [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] életrajzfordításának ismerete sem), ismerte a latin irodalom más, kötött ritmikájú alkotásait, s szerzőit, hogy csak a legismertebbeket említsem: [[Quintus Horatius Flaccus|Horatiust]]t, [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]]t, [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]]t, vagy a prózai [[Marcus Tullius Cicero|Cicerót]]. Długosz monumentális alkotása mindenképp előképe annak a Krakkóban és ezzel párhuzamosan Magyarországon kialakuló [[humanizmus]]nak, mely a [[15. század]] végén, illetve a [[16. század]] első felében teljesedett ki Közép-Európában.
 
== Az ''Annales Regni Poloniae'' keletkezése és felépítése ==