A hagyomány a Bána nemzetségből származó [[Bána nembeli Apa]] comest tartja a család ősének, aki [[1230]]-ban elfoglalta a [[pannonhalmi apátság]] [[gönyű]]i vizafogó területét és a bencések halászait megölte.
Apa fia, [[CsesznekyBána Mihálynembeli (főlovászmester)Mihály|Mihály]] [[1225]]-ben [[II. András magyar király|II. András]] [[Lovászmester|főlovászmester]]e volt, [[1241]]-ben a tatárok ellen tanúsított hősiessége miatt [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[bolondóc]]i ispánná nevezte ki, s megkapta a Győr vármegyei gönyűi udvarnokok földjét a dunai halászat jogával.
Mihály fia, [[CsesznekyCseszneki Jakab|Jakab]] trencséni főispán, IV. Béla kardhordozója éppíttette [[Csesznek]] várát. Egy [[1263]]-ból származó oklevél szerint Jakab számos szolgálatot tett a királynak.
A [[IV. László magyar király|IV. László]] híveiként ismert CsesznekyCseszneki Jakab fiait ([[CsesznekyCseszneki Miklós (főúr)|Miklós]], [[CsesznekyCseszneki Lőrinc|Lőrinc]], Szomor és Mihály) 1296. április 25-én [[III. András magyar király|III. András]] király hűtlenségük és számos garázdálkodásuk miatt a Nógrád megyei jenői várhoz tartozó [[ipolyvisk]]i birtokuktól megfosztotta s ezt Csák nembéli Csák fia Jánosnak adományozta. Az [[Árpád-ház]] kihalása utáni trónviszályok idején [[1303]]-ban Vencel király Jakab fiait teljes jószágvesztésre és lefejezésre ítélte, mert [[1302]]-ben [[Buda]] ostromakor [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]et segítették, Budán nagy károkat okoztak, s ily módon hűtlenségbe estek. Az ítéletet azonban nem sikerült végrehajtani, s Jakab fiaitól származik a már kihalt ''pókaföldi Szomor'' és ''újfalusi Fekete'', valamint a ma is élő ''pókatelki Kondé'', s valószínűleg a ''Cseszneky'' család.
A Csákokkal való hosszas perlekedés után [[1323]]-ban Csesznek várát véglegesen elcserélték a Győr vármegyei [[Pázmándfalu]]ra.
