19
szerkesztés
„Duna–Tisza közi homokhátság” változatai közötti eltérés
Duna–Tisza közi homokhátság (szerkesztés)
A lap 2011. május 15., 23:19-kori változata
, 8 évvel ezelőtt→Földrajza
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 87.242.63.61 (vita) szerkesztéséről SamatBot szerkesztésére) |
a (→Földrajza) |
||
|
==Földrajza==
[[Fájl:Hungary topographic map.jpg|bélyegkép|280px|jobbra|Magyarország domborzati térképe]]
A Duna–Tisza közi homokhátság egyszerre természeti képződmény és ember által átalakított „kultúrtáj”, hiszen mai arculatának kialakításában
A Duna–Tisza közi homokhátság ökoszisztémái alapvetően három földrajzi közép-táji egységbe tartoznak: a Duna–Tisza közi Hátság, a Duna menti síkság és az Alsó-Tisza-vidék térségeibe. A Hátság felszínét lepelhomok-síkságok, tagolt homokbucka vonulatok és ezek formakincse jellemzi, eróziós deflációs mélyedésekkel, melyekben korábban időszakos szikes tavak és mocsarak sokasága volt. A hátsági homokterületek valójában az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványai. A dunai eredetű hordalék a felső-pliocénban – pleisztocénban települt a [[Pannon-tenger|pannon–üledékekre]], majd a folyóvízi feltöltődés után a [[Duna]] elhagyta a területet és ezután erőteljes eolikus (szél által mozgatott) üledék felhalmozódás indult meg. A Hátságot felépítő üledékek (homok, löszös homok, lösz) települési iránya Ény-Dk-i, mely az uralkodó széliránynak felel meg. A ma megfigyelhető buckavonulatok néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és [[Tisza]]-völgy fölé.
| |||