„Monoszló Lodomér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→A főpap életútja: áthozva az összedolgozandó cikkből |
||
6. sor:
==A főpap életútja==
1257–1260 között veszprémi éneklő-kanonok, 1264–1266 között István ifjabb király udvari méltósága (alkorlátnoka). A [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] és fia, [[V. István magyar király|V. István]] közötti viszályokban gyakran békített. Négy királyi nemzedéken keresztül volt az uralkodó család odaadó híve. 1268-ban lesz váradi püspök. Rendezi a püspökség és a káptalan, valamint a vármegye birtokügyeit, kiváltságokat szerez a püspökség számára.
1279-ben [[III. Miklós pápa]] nevezi ki esztergomi érsekké. Előzőleg már ismertté vált jó híre Rómában. [[X. Gergely pápa]] a Margit hercegnő szentté avatási perében, a korábbi érsek, Fülöp helyébe elnöknek Lodomért nevezi ki. [[XXI. János pápa]] idején is kap megbizatást, hogy az esztergomi érseki szék körül ez időben támadt zavarokat elrendezze. (Az esztergomi káptalan a még életben levő főpásztor helyett új érseket választott, Miklós erdélyi prépostot, akit azonban a pápa nem erősített meg hivatalában, hanem Ladomért jelölte ki az esztergomi székbe.) Lodomért az 1279 szeptemberében tartott budai zsinaton e kinevezésben megerősítik, kihírdetik. Valójában [[IV. László magyar király|IV. László]] király, még mielőtt a pápa levele megérkezett volna, már esztergomi érseknek nevezte Lodomért, és az ország püspöki karának élére helyezte.
Művelt, korában kiemelkedőnek számító államférfi, az egyház elsőbbségének védelmezője, anyai ágon a [[Vázsony nemzetség]] tagja. Nevével először [[1257]]-ben találkozni, ekkor éneklő kanonok volt [[Veszprém]]ben. Az [[1260-as évek]] első felében [[Bologna|Bolognában]] tanult. [[1268]]-[[1279]] között [[váradi püspök]]. Nagy szerepe volt a püspökség [[tatárjárás]] utáni újjászervezésében.
[[V. István magyar király|V. István]] idején alkancellárként találkozni a nevével. [[1272]] ben [[X. Gergely pápa]] kinevezte a [[Árpád-házi Szent Margit|Margit királylány]] szentségét vizsgáló bizottság vezetésére. [[IV. László magyar király|Kun László]] király intézkedéseivel szembehelyezkedik, az "istentelen" királyt pápai nyomásra kétszer ki is átkozza. Katonai fellépése a kunokkal szemben sikertelen. [[III. András magyar király|III. András]] neve viszont már ekkor előkerült, mint lehetséges utód. [[1276]]-ban tanúskodik Árpád-házi Margit ([[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] leánya) szentté avatása érdekében (erre csak [[1943]]-ban kerül sor).
[[1277]]-ben a [[I. Rudolf német király|I. Rudolf]]hoz induló küldöttség vezetője. [[1279]]. [[június 13.|június 13-ától]] esztergomi érsek. [[III. András magyar király|III. András]]t 1290. [[július 23.|július 23-án]] megkoronázza, ezzel megelőzi [[I. Rudolf német király|I. Rudolf]] ilyen irányú törekvéseit. Az új királyt [[IV. Miklós pápa|IV. Miklós]] pápával szemben is megvédte, aki [[Anjou Károly calabriai herceg|Martell Károly]]t koronázta meg Nápolyban. III. Andrást segítette az oligarchák előtt, és birtokvisszaszerző törekvéseiben is. Nem riadt meg a rebellis urak kiközösítésétől sem. [[1298]] januárjában hunyt el.
==Lásd még==
| |||