„Mandylion” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
[[Fájl:Abgarwithimageofedessa10thcentury.jpg|bélyegkép|jobbra|160px|Abgar király a mandylionnal]]
[[Fájl:Surrender of the Mandylion to the Byzantines.jpg|bélyegkép|jobbra|160px|944. augusztus 15-én a Mandylion Konstantinápolyba került]]
A keresztény hagyomány úgy tanítja, hogy [[Jézus]] legkorábbi ábrázolása a Szent '''Mandylion''' (görögül Άγιο Μανδήλιο) ikon, egy [[akheiropoiétosz]], azaz ''nem emberi kéz által keletkezett'' mennyei eredetű Jézus kép
A keresztény hagyomány ismer több Szent Lukács evangélista által festett képről is, tudott égi eredetű, nem kézzel festett - akheiropoiétosz - ábrázolásokról, sőt, Jézus arcának mechanikus lenyomatairól is, ez utóbbiból származik a Mandülion nevű kendőkép ikontípusa.<ref>[http://magazin.ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.12/10.html Mi az ikon?], magazin.ujember.katolikus.hu</ref>
A Mandülion (az [[Arab nyelv|arab]] eredetű szó jelentése „asztalkendő”) eredetéről több legenda is született. A legelterjedtebb, hogy Veronika kendőjéről van szó. Ennek alapján értelmezték a középkorban a Veronika nevet úgy, mintha latin eredetű volna, a vera icon = valódi kép szavak összetételeként. Veronikát általában a [[Máté evangéliuma|Máté evangéliumában]] szereplő, vérfolyásából Jézus ruhájának érintése által kigyógyult asszonnyal azonosították, aki megtörölgette a kereszt alatt görnyedő Jézus véres, verítékes arcát, és kendőjén ott maradt annak lenyomata. Egy V. századi szíriai forrás nem Veronikához köti a Mandylion történetét, hanem a leprában szenvedő Abgar királyhoz.
Egy ókori legenda szerint az első "Szent Arc"nak tartott ábrázolást [[V. Abgarus|Abgarus]], [[Edessza]] királya kapta Jézustól, ami azután minden további ikon alapjává vált. Jézus Tádét küldte a királyhoz maga helyett egy rejtélyes vásznon található arcképpel, amitől Abgár meggyógyult és megtért Jézus tanítása szerint. A legenda szerint Abgar, Edessza királya gyógyíthatatlan betegséget kapott, és hallott Jézus csodáiról, gyógyításairól. A király elküldte írnokát, Ananiást Krisztushoz egy levéllel együtt, amelyben azt kéri Krisztustól, hogy jöjjön Edesszába, és gyógyítsa meg őt. Ananiás festő volt. Abgár megparancsolta neki, hogy ha a Megváltó nem tud eljönni, akkor fessen róla egy képet, és azt hozza el neki. Ananiás sűrű tömegtől körülvéve talált rá Krisztusra. Ráállt egy kőre, ahonnan Jézust jobban lehetett látni, és megpróbálta lefesteni őt. Mikor Jézus látta, hogy Ananiás arcképet akar róla készíteni, vizet kért, megmosakodott, kendővel megtörölte az arcát, és e kendőn megmaradt képmásának lenyomata.▼
▲A király elküldte írnokát, Ananiást Krisztushoz egy levéllel együtt, amelyben azt kéri Krisztustól, hogy jöjjön Edesszába, és gyógyítsa meg őt. Ananiás festő volt. Abgár megparancsolta neki, hogy ha a Megváltó nem tud eljönni, akkor fessen róla egy képet, és azt hozza el neki. Ananiás sűrű tömegtől körülvéve talált rá Krisztusra. Ráállt egy kőre, ahonnan Jézust jobban lehetett látni, és megpróbálta lefesteni őt. Mikor Jézus látta, hogy Ananiás arcképet akar róla készíteni, vizet kért, megmosakodott, kendővel megtörölte az arcát, és e kendőn megmaradt képmásának lenyomata.
Egy másik legenda szerint a király egy ismeretlen festőt kért meg, hogy menjen el a Szentföldre és fesse le Jézust. Azonban a festő képtelen volt a kérést teljesíteni, mivel elvakította Jézus arcának fényessége. Ehelyett Jézus megmosta az arcát, majd beletörölte a kendőbe, amelyen ott maradt a nyoma. Amikor a kendő visszatért Edesszába a leprában szenvedő Abgart is meggyógyította.
Ismeretes még, mint "Abgar-kép", vagy "Szent Arc" vagy "Edesszai Krisztuskép" vagy "Szent Mandylion" (görögül Άγιο Μανδήλιο) is. A mandylion egy [[akheiropoiéton]], azaz nem emberkéz által keletkezett [[festmény]]. A hagyomány szerint a keresztet vivő Krisztushoz odaszaladt egy asszony, és arcáról letörölte egy kendővel a véres verítéket, aminek nyomán a kendő megőrizte a Megváltó arcának képét. Ennek az asszonynak a Veronika nevet adták. A Veronika név latin és görög szavak egyesítéséből származik: veraeikon = „valódi kép”. Ezt az eseményt örökíti meg a katolikus egyházban gyakorolt [[Keresztút]] ájtatosság hatodik állomása is. Az evangéliumok nem beszélnek Veronikáról, alakja egy VI. századi apokrif iratban tűnik fel.) A kendőt azonosítják a Mandylionnal. Az eredeti ábrázolás az elbeszélés szerint nem [[ikon]], hanem egy vászon volt, amiről Jézus arclenyomatát át lehetett másolni más hordozóanyagokra.
Krisztus arca szemből, a nyak és a vállak nélkül jelenik meg egy kendőn. Haja középen el van választva, mindkét oldalon a válláig ér. Szakálla (gyakran kétfelé osztott), a középen elválasztott hajnak néhány tincse a homlokába hullik. Még jellemző jegyei a vízszintes homlokbarázda, hosszú orrnyereg, v-alakú barázdával a felső részén, hangsúlyozott arccsont, keresztirányú vonal a nyakon.
| |||