„Kassúk” változatai közötti eltérés

[[HammurápiHammurapi babiloni király|Hammurapi]] utódjának, [[Szamszuilúna|Szamszuilúnának]] kilencedik uralkodási évében már a kasszitákkal kellett hadakoznia (kb. i.e. 1741). Ekkor még fennmaradt a Babiloni Birodalom, de a kassziták kiterjesztették befolyási övezetüket a ''lullubiak'' területére, amellyel közvetlen határosak lettek az [[Esnunna]] központú Nawar kerülettel.

Az 1364-es év újabb fordulópont a Közel-Kelet életében. I. e. 1364-ben (vagy i. e. 1355-ben) halt meg III. Amenhotep, az utolsó egyiptomi uralkodó, akinek 1334-ig bezárólag még volt némi tekintélye. Halálával nemcsak Egyiptomban szabadultak el az indulatok, de Egyiptom területén kívül a vazallusok is. [[I. ŠuppiluliumašSzuppiluliumasz hettitahettia király]] ez évben óriási vereséget szenvedett Mitannitól, annak ellenére, hogy Aššur[[Asszíria|Assur]] - talán nem véletlenül - éppen ugyanakkor támadt Mitannira. De ez volt Mitanni utolsó nagy győzelme, s hosszú ideig Hatti utolsó veresége. AššurbanAssurban ez évben lépett trónra a Középasszír kor második uralkodója, [[I. AššurAssur-uballit asszír király|I. Assur-uballit]], az első, aki külpolitikájában teljesen önállóan viselkedett. Saját nevében küldött követeket [[Ehnaton]]hoz, mint egy önálló uralkodó - ami ellen a kasszita Karadűniaš[[Babilónia|Karadúnias]] királya, Burnaburiaš[[II. Burnaburias babiloni király|II. Burnaburias]] hiába tiltakozott.

Az új egyensúlyi helyzet nem kevésbé volt bonyolult, mint a korábbi: Karadúnias számára nem volt közömbös, hogy [[Elám]] mit tervez, hiszen Elám mindig is készen állt nyugat felé terjeszkedni, s csak az alkalomra várt. Ebből kifolyólag viszonylag tehetetlenül szemlélték [[Assur (település)|Assur]] önállóskodását. Assur viszont a hettita-barát [[hurrik|hurri]] uralkodó, [[Sattivaza]] trónralépése után csak beszűkült mozgásterülettel rendelkezett, hiszen gyakorlatilag [[Hettita Birodalom|Hatti]] közvetlen szomszédjává vált, s a nagy birodalom elzárta előle a hódítási lehetőségeket. [[I. Assur-uballit asszír király|I. Assur-uballit]] – hogy ne kerüljön két tűz közé – mind Karadúniassal, mind Mitannival kiegyezett. Hattit viszont egyelőre lekötötte a gyengélkedő Egyiptom. Egyiptom számára ezidőtájt nem maradt más lehetőség a nagypolitikában, mint a szíriai zavarkeltés, mely több-kevesebb sikerrel feltartotta a hettitákat [[Horemheb]] idejéig. Ebben a helyzetben a kasszita állam mentesült a nyugati fenyegetettségtől, és erőit kelet felé fordíthatta.

A fordulatot [[Hettita Birodalom|Hatti]] belpolitikai változásai hozták: [[II. Murszilisz hettita király|II. Murszilisz]] újra szilárd egységgé kovácsolta a birodalmat. [[Hattuszasz]] uralkodói tulajdonképpen ekkor érték el a legnagyobb hatalmukat országukon belül. Murszilisz utódja, [[II. Muvatallisz hettita király|II. Muvatallisz]] egy minden addiginál nagyobb, erősebb és egységesebb országot örökölt. A korábbi hegemón Mitanni már szerves részévé lett Hattinak, Szíria és Fönícia fejedelmei biztosították hűségükről - birodalma Kisázsia nyugati szegélyétől Babilonig és Egyiptomig terjedt. A kasszita Babilon erejéből még Asszíria megrendszabályozására sem futotta, Egyiptomot pedig a három emberöltőnyi magába roskadás után kezdték lebecsülni, nem számítottak rá, mint erős ellenfélre.

A [[tengeri népek]]kel egyidőben az [[Arámiak|arámi nép]] ''(arameusok)'' vándorlása is elindult – legalábbis ekkor érkeztek meg Mezopotámiába. A sémi népek eme újabb hullámához képest az [[Amoriták|amorita]], [[Akkádok|akkád]] és egyéb sémi expanziók eltörpülnek. Az arámiak a Tigris mellékétől a Földközi-tengerig nyomultak. Az egymás elleni harcban legyengült Asszíria és Karadúnias erősen megsínylette az arameusok áradatát. Assur rövid idő alatt az óbirodalmi területére szorult vissza, Karadúnias pedig teljesen eltűnt, hiszen Babilonba bevonult az elámita hadsereg, megszüntetve a kasszita dinasztia uralkodóinak sorát. Egészen 1126-ig elámiták uralkodtak Babilonban. Visszaszorult a sumer-akkád közlekedő nyelv használata, a Mezopotámiával szomszédos civilizációk ettől kezdve saját nyelvükön, vagy [[arámi nyelv]]en fogalmazták meg dokumentumaikat - mind vallási, mind politikai írományaik az [[akkád nyelv|akkád]] [[ékírás]] helyi változataival vagy a [[föníciai nyelv|föníciai]] betűírással[[föníciai ábécé|ábécével]], az ország nyelvén keletkeztek. A közvetlen Folyamközön kívül csak Asszíriában maradt fenn az akkád nyelv, annak asszír nyelvjárása.