„Tholosz” változatai közötti eltérés

A '''tholosz''' kör alaprajzú sírépítmény. Gyakran álkupolával fedték, néha maga a szó a kupolát jelenti. Különösen a bronzkori Égeikumban volt elterjedt.

 

Tholoszépítmények Kelet-Krétáról ismertek. Három részből állnak: dromosz (bejárathoz vezető felvonulási út), sztomion (bejárati rész), thalamosz (maga a sírkamra). Bejáratuk szűk, mindössze 1 x 1 méteres, lapos kővel fedték el. A bejárati rész szemöldökgerendája középtájt vastagodik, ezt a [[tehermentesítő háromszög]] felé tett első lépésként lehet értékelni. Lehetséges, hogy álboltozat fedte őket. Minél nagyobb volt ugyanis a sírkamra átmérője, a fal annál vastagabb volt (mert ezt tarthatta csak meg a nagy súlyú álkupolát). Néhány sír belsejében köveket is találtak, mintha a boltozat beomlott volna. Annyi kő azonban sosem került elő, hogy abból fel lehessen építeni egy egész boltozatot. A krétai tholoszok - mint az ókori Keleten előkerült példák - kollektív temetkezési helyként szolgáltak.

 

[[Fájl:Atreus-2.jpg|bélyegkép|Atreusz kincsesházának metszete]]

 

A vár közelében található két sírt a hagyomány [[Klütaimnésztra]] (a távolabbi) és [[Aigiszthosz]] nyughelyének tartja. Valójában igen nagy különbség van a két tholosz keletkezési ideje közt: az előbbit [[Kr. e. 1220]]. k. emelték (a legfiatalabb valamennyi közül), az utóbbit két és fél évszázaddal korábban. Az Aigiszthosz-sír teteje már beszakadt. Klütaimnésztra sírját a legenda szerint már a török korban felfedezték, a basa több ökörnyi aranyat hordatott ki belőle. A modern kor számára csak akkor vált ismertté, amikor a helybéliek csatornát kezdtek építeni, és véletlen a sírba botlottak.

 

 

[[Kategória:Síremlékek]]

[[cs:Tholos]]

[[de:Tholos]]

[[es:Tholos]]

[[eu:Tholos]]