„Turdossini járás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Твэрдошын (раён) |
története forrással |
||
6. sor:
* [[Bjelipotok]] ''(Oravský Biely Potok)''
* [[
* [[Csimhova]] ''(Čimhová)''
* [[Habovka]]
20. sor:
* [[Zábidó]] ''(Zábiedovo)''
* [[Zuberec]]
== Története ==
A mai Turdossini járás községei 1918 előtt [[Árva vármegye]] két járásához, a [[Trsztenai járás]]hoz és a [[Turdossin]] székhelyű [[Vári járás]]hoz tartoztak, az előbbihez [[Turdossin]], [[Krasznahorka]], [[Medvedze]], [[Alsóstepanó]], [[Felsőstepanó]], [[Nizsna]], [[Nemesdedina]], [[Podbjel]], [[Bjelipotok]], [[Habovka]], [[Zuberec]] és [[Zábidó]], utóbbihoz [[Trsztena]], [[Usztye]], [[Oszada (Turdossini járás)|Oszada]], [[Hámri]], [[Brezovica]], [[Ljeszek]], [[Csimhova]], [[Vitanova]], [[Hladovka]] és [[Szuchahora]]. A Vári járáshoz az előbbieken kívül délnyugaton a mai [[Alsókubini járás]]ból [[Árvaváralja]], [[Alsólehota]], [[Felsőlehota]], [[Parasztdubova]], [[Dluha]], [[Kriva]] és [[Chlebnice]], a Trsztenaihoz pedig az egykori Árva vármegye Lengyelországi része tartozott.
Árva megye 1918-tól [[Csehszlovákia|csehszlovák]] és lengyel uralom alatt állt, amit a [[trianoni békeszerződés]] erősített meg 1920-ban. A két új birtokos ország közötti határ azonban évekig vitatott volt, az első megállapodás 1920-ban született, végül 1924-ben egy területcserével rögzítették a ma is érvényes határt úgy, hogy Hladovka és Szuchahora Csehszlovákiához, míg [[Alsólipnica]] Lengyelországhoz került.
1923-ban a Vári járást felosztották az Alsókubini és a Trsztenai járások között, utóbbi határai ettől kezdve egészen 1960-ig megegyeztek a mai Turdossini járáséval, de székhelye Trsztena volt. (A már említett Hladovka és Szuchahora csak 1924-től lett a járás része.) Szintén 1923-tól a mai Szlovákia területét hat [[Nagymegye (Csehszlovákia)|nagymegyére]] osztották, a járás ezek közül [[Vágmente megye|Vágmente megyéhez]] ''(Považská župa)'' került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett.
1938 végén, a münvheni egyezményhez kapcsolódóan Lengyelország megszerzett egyes vitatott területeket Csehszlovákiától, így Hladovkát és Szuchahorát is. 1939 tavaszán, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független [[Szlovákia|Szlovákiában]] ismét hat megyét hoztak létre, a Trsztenai járás ezek közül [[Tátra megye|Tátra megyéhez]] ''(Tatranská župa)'' tartozott. Ugyanazon év végén, Lengyelország német lerohanását követően Szlovákia megszerezte az egykori Árva vármegye teljes Lengyelországhoz tartozó területét, és ez is a Trsztenai járás része lett, mely így elérte legnagyobb kitejedését.
A [[második világháború]] után visszaálltak az 1938 előtti országhatárok, az újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a Trsztenai járás ismét a szlovák tartományhoz tartozott. 1949-ben viszont az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület ''(kraj)'' lett, és járásunk a [[Zsolnai kerület]]hez került.
1960-tól jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknák sokkal nagyobbakat hozva létre. A Trsztenai járást (a [[Námesztói járás]]sal együtt) beolvaszották az [[Alsókubini járás]]ba, így az magába foglalta az egykori Árva vármegye szinte egészét. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, az Alsókubini járás pedig a [[Közép-Szlovákiai kerület]] része lett. A kerületek 1990-ban ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.
1996-an, a már független Szlovákia közigazgatási felosztását ismét jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. Az egykori Trsztenai járás helyén megalakult a Turdossini, a Námesztói járás is ismét kivált az Alsókubiniból, és mindhárom ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.
== Források ==
{{cite book
|author= Pavol Korec és társai
|title= Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás)
|year= 1997
|publisher= Q111
|location= Bratislava
|language= szlovák
|id= ISBN 80-85401-58-4
}}
{{Zsolnai kerület}}
|